Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-21
10 és nacionalista kormány a szociális Lengyelország mellett, de nem a piacgazdaság, hanem egyértelműen a gazdasági liberalizmus ellen foglalt állást. A szociá ldemokrata Smer párt is a liberális reformok kritizálásával nyerte meg a múlt hétvégén a választásokat Szlovákiában - emlékeztet a szakértő. A szlovákiai választásokról közölt írásában a Le Monde hétfőn megjegyezte: Magyarországon áprilisban a jobbközé p Orbán Viktor hasonló vonalat követett, amelyet egy sokáig bizonytalan kimenetelű, a költségvetési hiányt növelő, erősen szociális hangvételű kampánnyal végül legyőzött Gyurcsány Ferenc szociáldemokrata miniszterelnök. A francia kutató szerint KözépE urópában most ér véget az európai uniós csatlakozáshoz és a piacgazdaság megteremtéséhez szükséges radikális reformok időszaka. "Ezek az országok óriásléptekkel érték el az európai perspektívát." Ezért egyrészt megfigyelhető a liberalizmussal való leszámol ás, másrészt pedig a csatlakozás utáni "nyomáscsökkentés" jelensége. Európa nevében a középkelet európai politika pártok néhány apró eltéréstől eltekintve 2004 májusáig gyakorlatilag egyforma politikát folytattak: a politikai életet meghatározó koalíc iók Európapártiak voltak. Az elmúlt két évben azonban a politikai tartalom kiürült, és ebbe az űrbe érkeznek radikálisan más erők. A legnagyobb lengyel kormánypárt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) például egyáltalán nem konszenzust, hanem szakítást hirdet - hangsúlyozza Rupnik. Véleménye szerint ugyanakkor a középeurópai társadalmak mind elégedettek az uniós csatlakozással. A politikai elit sokkal inkább Európaszkeptikusabb a lakosságnál. A demokrácia idő előtti elfáradása miatt a pop ulizmus megerősödése figyelhető meg. Az új demokráciák - ahol a demokratikus átmenet tulajdonképpen már 17 éve lezajlott - a hagyományos demokráciák bizonyos jelenségeitől szenvednek, miközben intézményrendszerük még törékeny. Ezért aggasztóak a politikail ag és gazdaságilag is megjelenő antiliberális intézkedések, mint például az oktatás vagy a média állami kézbevételének igénye. KözépEurópában mostanáig kettős liberális konszenzus volt érvényben a régi rendszert lebontani akaró gazdasági liberálisok é s az emberi és szabadságjogokat védő politikai liberálisok között: mindannyian elutasították az államot, amely a szabadság akadályozója volt korábban. Ez a szakasz azonban befejeződött, a demokratikus intézmények felépültek és integrálódtak az Európai Unió ba. Két éve olyan szinten törnek előre a populista irányzatok KözépEurópában, amelyet Európa nem engedhet meg magának, s ez okozza az Európaszkepticizmust is - véli a francia kutató. A szakértő szerint azonban a megerősödő Európaellenes retorika ell enére valamennyi középeurópai társadalom jól járt az uniós csatlakozással és az az ellen kampányoló politikusok mind veszítettek a választásokon. Az Európapárti koalíciók megkérdőjeleződtek, de nem maga az Európai Unió és a piacgazdaság. A populizmus ped ig nem is tudna ennél tovább menni, mert a középeurópai gazdaságok soha nem voltak ilyen jó állapotban - jelentette ki Jacques Rupnik. vissza Ivana DulicMarkovicot megválasztották szerbiai miniszterelnökhelyettessé - ÖSSZ EFOGLALÓ Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. június 20., kedd (MTI) - Szerbia történelmében első ízben nőt, ráadásul horvát nemzetiségű nőt választott miniszterelnökhelyettessé a szerbiai parlament: a nemzetisége miatt sokat támadott Ivana DulicMarkovicra a kormányt ellenzékből támogató milosevici szocialisták is voksukat adták. A mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási tárca eddigi vezetőjének kormányalelnökké való megválasztását a kormánykoalíció pártjai és a kabinetet ellenzékből támogató Szerbiai Szocialista Párt (SPS) képviselői is támogatták. Ugyanők megv álasztották az agrártárca élére DulicMarkovic eddigi helyettesét, Goran Zivkovot. DulicMarkovic elődje, Miroljub Labus, a G17 Plus nevű párt volt elnöke május elején mondott le miniszterelnökhelyettesi tisztségéről amiatt, hogy Brüsszel megszakított a a társulási tárgyalásokat Belgráddal. A DulicMarkovic megválasztása körüli huzavona napok óta a szerbiai közvélemény és a sajtó figyelmének középpontjában áll, kedd reggelig az SPS hezitálása miatt nem volt biztos az, hogy a szabadkai politikus assz onyt megválasztjáke a kormány alelnökévé. A Dnevnik című újvidéki napilap azt írta kedden, hogy cserébe a támogató voksokért az SPS két helyet kért Vojislav Kostunica miniszterelnöktől az állami vállalatok igazgatóbizottságában, illetve egy tanácsadói tis ztségre is igényt tartott. DulicMarkovic asszonynak sokszor meggyűlt a baja a szocialistákkal, de még inkább a Szerb Radikális Párt (SRS) politikusaival. A 45 éves karizmatikus agrárkutató először tavaly vonta magára az előző rendszer uralkodó pártjai nak haragját: a miniszteri munkáját érő bírálatokra reagálva azzal vágott vissza, hogy a milosevici uralom alatt "nem barackot, hanem hullákat szállítottak hűtőkocsikban". A politikus asszony azóta vörös posztó a milosevici rendszer vezető pártjainak szemé ben, kormányalelnökké való jelölése előtt ádáz bírálatok hullottak rá a
