Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-20
16 A kisérettségi tétje nagy: eredményétől függ ugyanis, hogy a következő négy évben melyik középiskolában folytatják a nyolcadikosok. Hargita megyében pedig a legnagyobb kihívást évek óta a román nyelv és irodalom vizsga jelenti: a tavalyi kisérettségin 72,8 4 százalékos volt az átmenési arány, a közel 4000 diák közül több mint ezren buktak meg románból; a megyében 483 óvást nyújtottak be, ebből 350 a román nyelv és irodalom dolgozatot érintette. Így érthető, hogy Székelyudvarhelyen tegnap nemcsak aggódó apu kák és anyukák, de sok osztályfőnök is a Móra Ferenc Általános Iskolában berendezett vizsgaközpont előtt drukkolta végig a diákok első megmérettetését. Az ÚMSZ által megkérdezett szülők elmondták: azért fokozottabb az izgalom, mert a román nyelvű vizsgát t artják a legnehezebbnek. "Az a gond, hogy a nyelvet nem a gyerekek szintjén tanítják. A legtöbben nem beszélnek jól románul, a felkészülésük abból állt, hogy magoltak, így pedig könnyen tévedhetnek" - fejtette ki az egyik apuka. A szülők szerint a diákok az iskolában nem tudják megtanulni az élő nyelvet, túl bonyolult a tananyag, amit nem tudnak megemészteni a kicsik. Ezzel nagyjából a román szakos, ám magyar anyanyelvű tanárok is egyetértenek. Szerintük a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok számára más tantervet és tankönyveket kellett készíteni, mint a román anyanyelvűeknek, mert miközben a stilisztikával és a magas fokú nyelvtannak bajlódnak, nem tudják elsajátítani az élő nyelvet. Szerintük a románt is azokkal a módszerekkel kellene Székelyudvarhel yen oktatni, mint az idegen nyelveket, hogy a román nyelv gyakorlati használatát tanulják meg a kicsik, ne pedig a nehéz irodalmi szerkezeteket és fogalmakat, valamint az elvont nyelvtant. Alternatív tanterv készül A magyar szülők és a románt oktató taná rok - szakmai fórumokon már többször hangoztatott álláspontját osztja az RMDSZ is. A szövetség oktatási főosztálya éppen tegnapra hívott össze szakmai megbeszélést abból a célból, hogy az ügyben érintett pedagógusok "alternatív" megoldást találjanak a rom án nyelv tanítására. A tanácskozást végül péntekre halasztották azért, hogy Markó Béla oktatásért felelős kormányfőhelyettes is rész vehessen rajta. Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke lapunknak elmondta: a péntekre meghívott szakértők törvénymódos ító javaslatcsomagot állítanak majd össze, amelyet benyújtanak az oktatási tárcához. "Azt kellene elérnünk, hogy a román nyelv és irodalmat az országostól eltérő program szerint, idegen nyelvként oktassák Romániában a kisebbségek számára. Így értelemszer űen a képességvizsga és az érettségi tételei is eltérnének az országostól" - magyarázta az ÚMSZnek Lakatos. Megtudtuk: a szaktárca "az idegen nyelv" megfogalmazástól irtózik, ezért valamiféle "terminológiai kompromisszum"ra kell majd jutni a kormány képv iselőivel. "A lényeg az, hogy ne anyanyelvként oktassák a románt" - fogalmazott Lakatos. Nehezen mozdul a szaktárca A törvénymódosítási javaslat tulajdonképpen érvényt szerezne az Országos Diszkriminációellenes Tanács korábbi álláspontjának. A testület m ár hetek óta eljuttatta az oktatási minisztériumba azt a hivatalos határozatot, amelyben megállapította: a jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához. "A határozatban közöltü k a tárcával, hogy méltányos határidőn belül találjon megoldást az esélyegyenlőség biztosítására" - tájékoztatta az ÚMSZt a testület elnöke. Asztalos Csaba elmondta, a Bolyai Kezdeményező Bizottság napokban benyújtott óvására reagálva a diszkriminációel lenes tanács azt fontolgatja, hogy egy újabb határozatban konkrét határidőt is megszabjon a minisztérium számára. "A gond az, hogy román nyelv oktatásának megváltoztatása törvénymódosítást feltételez. Mi nem állapíthatjuk meg egy jogszabályról, hogy diszkr iminál, tehát alkotmányt sért, ez ugyanis az alkotmánybíróság feladata. Mi csak ajánlásokat tehetünk" - magyarázta Asztalos Csaba. A tárcánál egyébként csupán azután történt némi elmozdulás az ügyben, hogy Varga Attila és Toró T. Tibor RMDSZes képviselők a múlt héten parlamenti interpellációban kérték számon a határozat sorsát. Matekovits Mihály, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója a napokban átiratot kapott a minisztérium jogi
