Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-20
11 csalódnék benne, ha a Szlovák Nemzeti Párt helyett a magyarokat választaná egyik koalíciós partn eréül - jelentette ki. vissza A katalán példa Népszabadság • Ortutay L. Gyula • 2006. június 20. Spanyolország fontos, noha kis lépést tett egy új állami ber endezkedés felé a vasárnap Katalóniában tartott népszavazással. A részvétel viszonylag alacsony (ötven százalékot alulról súroló) volt a téthez képest: akare a tartomány lakossága kibővített autonómiajogokat, nagyobb függetlenséget a madridi központtól. Akik viszont leadták voksukat, azok nagy többsége, 74 százalék igent mondott. Lassan két éve húzódik a katalán reform üg ye, s az általa gerjesztett vitákkal valójában egész Spanyolország XXI. századi pluralistább szerkezetének sorsa. Ha a madridi törvényhozás is megadja a végső áldást a Francodiktatúrát követő, az 1978as spanyol alkotmány alapján született katalán statútu m reformjára, akkor alighanem sorban következik majd a többi 17 tartomány, a baszkok, Galícia, Andalúzia stb. (Más kérdés, hogy Katalónia és Baszkföld "történelmi" jogok alapján szélesebb autonómiával rendelkezett eddig is.) Egyes jogászok szerint nincs sz ó arról, hogy Spanyolország elindulna a "szétesés lejtőjén", amivel az ellenzékben lévő konzervatív Néppárt riogat, inkább csak a németországi szövetségi tartományok modellje felé lép. Katalónia - amely Spanyolország egyik gazdaságilag legfejlettebb régiój a - eddigi önkormányzati jogai mellett mostantól nagyobb ellenőrzési lehetőséget kap a pénzügyek kezelése, az adók beszedése terén, erősödik jogrendszerének önállósága, s nő beleszólása a bevándorlási ügyekbe is. A nemzetiség vagy nemzet meghatározásában k ompromisszumos formula született: Madrid ragaszkodott ahhoz, hogy a szöveg (s vele Katalónia) megmaradjon a spanyol alkotmány keretein belül. A 2004 tavasza óta kormányzó José Luis Rodríguez Zapatero szocialista miniszterelnök jövőképének, egy demokratik usabb állami berendezkedésnek a győzelme is egyben a katalán autonómia reformja. Nem titok, hogy még saját pártján belül, illetve a hadsereg tisztikarában is volt ellenzéke, nem is beszélve a konzervatív Néppártról, amely továbbra is "a folyamat feltartózt atását" akarja. Ám most következhet a még keményebb dió, a baszkföldi feszültség csillapítása: a fél évszázada fegyverrel is harcoló ETA szeparatista szervezettel a tárgyalások felvétele. Az ETA három hónapja "tartós tűzszünetet" hirdetett, ez kínálhat mos t alapot a megbékélésre északír mintára. Megoldást kell találni a néppárti kormány idején betiltott, az ETA politikai szárnyának tekintett Batasunamozgalom valamiféle legalizálására is ahhoz, hogy aztán Baszkfölddel is megköthessék az új statútumot. Esetü kben a bonyolító tényező, hogy határon átnyúló, a franciaországi baszk részeket is magában foglaló régióban gondolkoznak. S ekkor már Madrid mellett Párizs is érintett. Az Európai Uniótól nem idegen a régiók felkarolása, a nemzetállamok határainak ilyen értelmű "megnyitása". A katalán statútumba új elemként nem véletlenül került be, hogy az autonóm kormányzat miként képviseltetheti magát a spanyol delegációban (de nem külön!) az EUtanácskozásokon. A katalán példából alighanem bátorítást merítenek más, el térő adottságú országokban is a nemzetiségek autonómiaigényeikhez. vissza Vladimír Meciar után Ján Slota lett a "megváltó" Népszabadság • Szilvássy József • 2006. június 20. Bugár Béla egyik szeme nevetett, a másik sírt, miután kihirdették a szlovák választások végeredményét. Örült a Magyar Koalíció Pártja (MKP) eddigi legjobb eredményének, de megdöbbentette, hogy a Szlovák Nemzeti Pártra (SNS) a polgárok 11,73 százaléka szavazott. - Sa jnos, országunkban akadnak olyanok, és nem is kevesen, akiknek bármilyen válasz tási program helyett elegendő a magyarellenes hőzöngés. S máris a nacionalista pártra és vezérére, Ján Slotára szavaznak - közölte keserűen. Slota évek óta tudatosan, mégis primitíven lovagolja meg a Szlovák Nemzeti Párt hagyományát, amely a kiegyezés ut áni hivatalos magyar aszszimilációs politikával szembeni védekező magatartásból fakad. Csakhogy az 1871ben alakult Szlovák Nemzeti Párt akkori vezetői különbséget tettek a gőgös politikai elit és a többi magyar között. Slota viszont a rendszerváltás után az egykori védekező magatartásból általános magyarellenes fóbiát kreált.
