Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-19
7 Cikkek: A romániai magyarságnak nem Budap esten kell keresnie gondjai orvoslását a romániai magyar sajtó szerint Bukarest, 2006. június 16., péntek (MTI) - A romániai magyar közösségnek a román államon belül, annak kereteit kihasználva kell megtalálnia helyét, és közösségi sérelmeinek orvoslás á t nem elsősorban Budapesten kell keresnie - ez az alapgondolat fogalmazódik meg két romániai magyar napilap pénteki kommentárjában. Az Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain Bíró Béla politológus, egyetemi tanár a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal k apcsolatos politikája kapcsán egyebek közt kifejti: a határon túli magyarok továbbra is kizárólag saját államaik állampolgárai lesznek, vagy ha magyar állampolgárságra is vágynak, akkor különkülön igényelhetik azt, vállalva a konzekvenciákat, azaz a Magya rországra való áttelepedést is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 200 7 januárjától ugyanolyan joggal lehetnek a magyar állam polgárai (is) mint az olaszé vagy a finné, hiszen az unión belül rövidesen őket is megilleti a szabad munkavállalás, s ebből következően a szabad helyváltoztatás joga is. "A különbség pusztán érze lmi természetű. Nem a magyar állampolgárok többsége fogad be bennünket ´saját államába´, hanem az unió államainak polgárai. Magyarán: mostantól nem a magyar, hanem a görög, a spanyol, az angol... állampolgárok jóvoltából válhatunk alanyi jogon magyar állam polgárokká is. Az érzelmekről ideje leszokni. Érjük be az ésszerűség diadalával!" - állapítja meg a politológus. Az adott helyzet fokozottabban is arra kényszeríti a romániai magyar közösséget - írja Bíró Béla , hogy végre a román államon belül, annak ker eteit kihasználva találja meg helyét. Egy másik magyar lap, a kolozsvári Szabadság kommentárjában a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszűnésével kapcsolatban megállapítja: jó ideje látszik, hogy Magyarország nem tud sem állampolgárságot, sem olyan komolyabb anyagi juttatást nyújtani, ami jelentősen megkönnyítené az anyaországiakhoz képest többségében elszegényedett határon túli magyarok életét. Ezt a valóságot az erdélyi közvélemény egy jó része - még ha tudomásul is veszi - nem akarja elfogad ni. Pedig csak magának árt, hiszen így képtelen lesz úgy cselekedni, hogy saját közösségi és egyéni érdekét minél hatékonyabban érvényesítse. Csupán annyit kellene e közösségnek tudatosítania, hogy eddig túlértékelte a Magyarországgal való viszonyt, és emiatt nem vette észre, hogy közösségi sérelmeinek orvoslását nem elsősorban Budapesten kell keresni - írja a kommentátor, kifejtve: "A mi életünket valóban befolyásoló döntési mechanizmus központi szerkentyűje nem a magyar főváros kormányhivatalaiban van elrejtve. Ez ma is Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában található meg. A gépezet csak arra vár, hogy mi megtanuljuk használni". vissza Minden székel yföldi településről várnak küldötteket Ditróba a vasárnapi Székely Nemzetgyűlés szervezői Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. június 16., péntek (MTI) - A székelyföldi önrendelkezés ügyének rendezését még Románia európai uniós csatlakozása előtt el kell kezdeni, máskülönben az ország potenciális konfliktusforrást visz be az integrációs szervezetbe - fejtette ki pénteken az MTI kérdésére Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tájékoztatási alelnöke. Az alelnök azzal k apcsolatban mondta el ezt az álláspontot, hogy vasárnap a székelyföldi Ditróban rendezik a második Székely Nemzetgyűlést (az elsőt március 15én tartották Székelyudvarhelyen). Ferencz Csaba elmondta, hogy több ezer embert várnak a rendezvényre, mégpedig Sz ékelyföld minden településéről (egyes becslések szerint tízezer ember is összejöhet). Úgy vélte, hogy egy ilyen horderejű eseményre a székelyföldi lakosság egynegyedének el kellene jönnie. A tájékoztatási alelnök elmondta: a nemzetgyűlés legitim, a köz össég akaratát a közvetlen demokrácia alapján kinyilvánító határozatot hoz majd, amelyet ismertetnek a román államfővel, a parlament vezetőivel, illetve az összes európai uniós intézménnyel. A szervezők egyébként az egykori agyagfalvi, illetve az 1918as gyulafehérvári nemzetgyűlések mintájára kívánják megtartani ezt az összejövetelt, amely reményeik szerint "hitelesíti" a székelyföldi magyarság autonómiaigényét. Az elfogadandó határozat alapelveket szögez le, követeléseket fogalmaz meg. vissza
