Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-02
15 évtizedeken át tudatosan hátrányos helyzetben tartották a határ menti régiókat, azaz évtizedes lemaradást kell behozni. Vagy : gondole még valaki arra, hogy kilenc évvel ezelőtt az utcán tiltakoztunk olyan egyszerű jogunkért, mint a kétnyelvű bizonyítvány kiadása? Nem gondolnak rá az emberek, és jól teszik, mert tényleg természetes jogról van szó. De azért jellemző a körülménye kre, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati felelősségvállalására volt szükség e természetes folyamatok beindításához. És ezt nem szabadna figyelmen kívül hagyni. Nem, mert akkor nem tudjuk értékelni azt sem, hogy van magyar egyetemünk, amiről évtizedek en át álmodott a magyarság, s amelynek megalakításáról még nekünk is le kellett mondanunk 1998ban, a koalíciós tárgyalásokon. De kitartottunk. – Nemrég vihart kavart egy durva rendőri beavatkozás Pozsonyban. Kirívó esetről beszélhetünk csupán? – Ezt nehéz megítélnem, de inkább igennel válaszolok, mint nemmel. Merthogy az eset után azonnal felhívtam a belügyminisztert, kivizsgálást kértem, s a tárca vezetője személyes felelősséget vállalt az ügy tisztázásáért. Biztos vagyok benne, hogy a rendőri túlkapásért lesz törvényes felelősségre vonás. Mert ma már ez is természetes. De ennek az esetnek van egy másik tanulsága is. Bevallom őszintén, nem tudom, létezike olyan rendelkezés, amely megtiltja a történelemtanároknak, hogy diákjaikat elhozzák a fővárosba és el magyarázzák nekik annak történelmét. De ha mégis, ha van ilyen rendelkezés, akkor az egy nagyon buta szabály és gyorsan meg kell szüntetni, ami nemcsak az országnak, a fővárosnak is az érdeke. (Az említett rendelkezés az intézkedés idején már nem volt hatá lyos – A szerk.) vissza Átszervezés várható a HTMHban 2 006. június 2. (9. oldal) Pataky István Visszakerül a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá a Határon Túli Magyarok Hivat ala (HTMH), amely az utóbbi években a Külügyminisztérium fennhatósága alatt működött. Komlós Attila, a HTMH elnöke a kolozsvári Krónika című napilapnak úgy értékelte a döntést, hogy „valószínűleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még nagyobb figyelmet kíván szentelni a határon túli magyaroknak”. A hivatalvezető elmondta: szervezeti kérdésekről egyelőre nem döntöttek, az adminisztratív jellegű változtatások csak a kormány június 9i hivatalba lépése után lesznek nyilvánosak. Lapunk úgy tudja, a HTMHban széles körű átszervezésekre kerül sor, s ennek részeként a hivatal több munkatársát elbocsátják. A baloldali sajtóban korábban olyan írások jelentek meg, amelyek kifogásolták a hivatal határon túlról származó munkatársainak magas létszámát. A HTMHt az utóbbi né gy évben mellőzték a lényeges döntéshozatali folyamatból, az előző elnök, BálintPataki József gyakorlatilag bábszerepre kényszerült. A hivatal hírnevét erőteljesen megtépázta a „Mucuskagate” néven ismertté vált kémbotrány, amely után távozott posztjáról a HTMH vezetője. vissza A kisebbségi politika sikertelensége − Budapest Analyses tanulmánya: Jugoszlávia szétesése és a vajdasági magyarság helyzete Összefoglalás: A montenegrói függetlenségi népszavazás sikerével és Koszo vó helyzetének alakulását figyelembe véve a volt Jugoszláviáról végérvényesen kijelenthető: szétesett. A volt államalakulatot alkotó népcsoportok kisebbnagyobb mértékben elérték nemzeti célkitűzéseiket. Ez igaz a horvátokra, a bosnyákokra, a szlovénekre, az albánokra és a macedónokra is. A vajdasági magyarság az egyetlen jelentősebb népcsoport, amely a korszakot e téren eredmény nélkül zárta. Elemzés: A volt Jugoszlávia vezető népcsoportja, a szerbség egy sok áldozattal és véres küzdelemmel járó konfliktus ba vezette az országot. Bár Belgrád számára a XX. század vége és a XXI. század eleje aligha nevezhető sikernek, államalkotó népként csak a horvátországi Krajinákban szűnt meg létezni. Ugyanakkor Koszovóban a szerbeknek olyan területek felett szűnt meg a fe nnhatóságukat, melyek a demográfiai folyamatok miatt már elvesztették szerb jellegüket. Ami pedig a még mindig szerb többségű koszovói területeket illeti, a Kosovska Mitrovicától északra elterülő részek a nemzetközi rendezés nyomán vagy Szerbiához fognak k erülni, vagy pedig Koszovón belül olyan autonóm jogkörökkel fognak bírni, melyek eredményeként a valóságban Szerbiával szimbiózisban fognak élni. Szintén elmondható, hogy bár Szerbia elveszítette a boszniai háborút, a BoszniaHercegovina keretein belül lét ező Republika Srpska a muzulmán lakosság elűzésével egy etnikailag homogén szerb területté vált, és lakói minden szálon sokkal inkább kötődnek Szerbiához, mint saját államukhoz. Végezetül
