Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-17
6 teljesítésére, köztük arra, hogy légi és szárazföldi kikötőit meg kell nyitnia a cipusi felségjelű hajók és repülőgépek előtt. Az előírások végrehajtását még az idén számon fogják kérni az ankarai kormánytól a tagállamok. A csúcstalálkozó áldását adta arra, hogy Szlovénia jövőre csatlakozzon az eurózónához, és elfogadta a pénzügyminiszterek ajánlását Litvánia felvételi kérelmének elutasításáról. Litvánia kezdeményezésére a Visegrádi Négyek és Lettország írásos nyilatkozatban sürgettek széleskörű vitát az árstabilitást előíró csatlakozási kritérium alkalmazásáról. A magyar szándékokat tükröz te,hogy a csúcs zárónyilatkozata megerősítette az új tagállamok schengeni csatlakozásának 2007es céldátumát. - Magyarország megfelelően halad a felkészülésben, számunkra fontos, hogy sem technikai, sem egyéb akadályok ne hátráltassák csatlakozásunkat a be lső határokat megszüntető rendszerhez - mondta az ülés után Gyurcsány Ferenc. Döntöttek az uniós vezetők arról is, hogy a nemzeti parlamentek az eddigieknél nagyobb beleszólást kapnak a brüsszeli döntéshozatalba, a miniszteri tanácsülések nagy része pedig a nyilvánosság előtt zajlik majd. A csúcstalálkozókra és a fontos külpolitikai döntéseket tárgyaló külügyminiszteri ülésekre azonban ezután sem engedik be a kamerákat. Az állam- és kormányfők, valamint a kíséretükben lévő külügyminiszterek hosszan tárgya ltak Szerbiáról, a belgrádi kormánnyal folytatott együttműködésről. Mint Göncz Kinga külügyminiszter fogalmazott: a tagországok fontosnak ítélik, hogy a délszláv köztársaság "ki tudjon mozdulni passzív, áldozati helyzetéből". Az Európai Unió ismét megerősí tette, hogy a balkáni országok hosszabb távon az integráció tagjává válhatnak. A szerbEU társulási tárgyalások folytatásának feltétele továbbra is Ratko Mladics kiadása a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek, ám a tagországok addig is hajlandók megfontolni a v ízumdíj esetleges csökkentését, bizonyos vízumkönnyítések életbe léptetését elsősorban fiatalok, diákok számára. vissza Határon túl Népszava 2007. június 17. Szerző: Kepecs Ferenc Lehet kötelezni Gyurcsány Ferencet arra, hogy mazochista legyen? Mert "ballib" miniszterelnökként annak kellene lennie ahhoz, hogy összehívja a Máértet. Legalábbis a kettős állampolgárságról kiírt 2004es népszavazás óta. Határon túli nemzettársaink körében a kettős állampolgárság rendíthetetle nül népszerű, ezért vezetőik - akár jobb belátásuk ellenére is - kénytelenek azt Budapesten is képviselni. Vagyis akár tetszik nekik, akár nem, e kérdésben egy táborban találják magukat Orbán Viktorral. (Hogy a Magyarok Világszövetségéről ne is beszéljünk. ) A kettős állampolgárság persze csak jellegzetes kifejeződése annak a sajna valós ténynek, hogy a magyar jobboldal nacionalizmusa igenis hat a határon túli magyar tömegekre. Ha összehívnák a Máértet, akkor ott a kormányoldal a kettős állampolgárság ügyébe n kettőegy arányban feltehetően még ma is kisebbségben maradna - hiszen egymagában állna szemben a hazai ellenzékkel és a határon túliakkal. (Szerencséjére az olyan radikálisokkal, mint a hét végére ismét székely nemzetgyűlést összehívó s Trianon revíziój át sem kizáró Székely Nemzeti Tanács, még a Máért összehívása esetén sem kellene szembenéznie. Ott csak szavazási eredményekkel legitimált szervezetek képviseltethetik magukat.) Persze ha a hazai ellenzék tartaná magát ahhoz az üdvös alapelvhez, amely sze rint a határon túli magyarság ügyéből nem csinálunk pártpolitikát, akkor Gyurcsánynak nem kellene mazochistának lennie a Máért összehívásához. Csak hát a Fidesz számára a nemzetpolitika a pártpolitika része, a jobboldal egybentartásának egyik eszköze. Gyu rcsány szerencséjére ezzel a határon túli magyar vezetők többsége is tisztában van. Miután a miniszterelnök tudatta velük, hogy kompromisszumra és megállapodásra képtelen Máértet ő nem hív össze, meglepően megértően reagáltak. Markó Béla úgy fejezte ki mag át, hogy a Máért megfelelő helyszín lenne, ha nem válna a magyarországi pártok csatározásának színterévé. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője szerint nem a megosztás veszélyét hordozó, hanem a határon túli magyar közösségeket erősítő megoldást kell keresn i. Sőt, még az igencsak kolerikus természetű Kasza József is úgy nyilatkozott, hogy találkozásukkor "nagyjából mindannyian pozitívan fogadták" a
