Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-16
13 A különbség pusztán érzelmi természetű. Nem a magyar állampolgárok többsége fogad be bennünket "s aját államába", hanem az Unió államainak polgárai. Magyarán: mostantól nem a magyar, hanem a görög, a spanyol, az angol... állampolgárok jóvoltából válhatunk alanyi jogon magyar állampolgárokká is. Az érzelmekről ideje leszokni. Érjük be az ésszerűség diad alával! S az ésszerűség ezúttal is hasznosnak ígérkezik. Miközben a magyar állampolgároknak az ország "nehéz gazdasági helyzetére" való tekintettel a közeljövőben jelentős áldozatokat kell vállalniuk, mi, határon túli magyarok ezektől az áldozatoktól ment esülünk. Egyelőre nem esik szó arról, hogy a magyar állam csökkentené a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat. (Bár nem zárható ki, hogy ebben az esetben is csupán a wittgensteini alapelv érvényesül.) Az adott helyzet fokozottabban is arra kényszer ít bennünket, hogy végre a román államon belül, annak kereteit kihasználva találjuk meg helyünket, azaz hogy olyan jogállást harcoljunk ki magunknak, amely magyarként való fennmaradásunkat hosszabb távon a magyar államhoz fűződő kapcsolatok nélkül is szava tolhatja. A magyarmagyar kapcsolatok normalizálásához a románmagyar kapcsolatok normalizálásán át vezet az út. Ahhoz hogy "jó" magyarokká válhassunk, először "jó" románokká kell válnunk (jelentsen itt a "jó" bármit is). Kérdés azonban, hogy ezt román ho nfitársaink engedélyezike számunkra? Képesek leszneke elfogadni, hogy esztelenek módjára itthon akarunk otthon lenni. Mert ha nem, az - egyébként gyönyörű - projektum tárgytalanná válik. Márpedig a román állampolgárok - a többségi elv alapján - dönthetn ek akár így is. Akárcsak Magyarország polgárai. Joguk van hozzá. Igaz, ez esetben mi is dönthetünk végre: vagy beolvadunk, vagy Európában (és benne esetleg Magyarországon) keressük boldogulásunkat. A mi szempontunkból az egyik lehetőség rosszabb ugyan, min t a másik. De mindkettő teljességgel racionális. vissza Egyes tagállamok lassítanák a bővítést - Az uniós vezetők a tervezettnél tovább gondolkodnak az EU jövőjéről Népszava 2006. június 16. Szerző: Halmai Katalin Pontos an egy évvel azután, hogy a francia és a holland választók leszavazták az alkotmányos szerződést, a 25 tagállam vezetői csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió és a bővítés jövőjéről kezdtek vitát. Az állam- és kormányfők csak abban értettek egyet, hogy a közös gondolkodást folytatni kell. 2009 előtt nem lesz sem átfogó reform, sem újabb bővítés. A csütörtök este kezdődött uniós csúcs legizgalmasabb pillanatait nem a tárgyalóasztal mellett, hanem a televízió képernyője előtt élték át a résztvevők, miután az esti órákban két tagállam, Anglia és Svédország válogatottja is tétmérkőzést játszott a németországi foci világbajnokságon. Míg a labdarúgó meccsek eredményét csak a legbátrabbak merték megjósolni, az uniós találkozó nemigen tartogatott meglepetéseket. Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban egyelőre teljes a bizonytalanság, mivel az elmúlt egy évben a huszonötöknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk az integráció jovőjét meghatározó intézményi és döntéshozatali kérdésekben. A tagországok egy része az alkotmányos szerződés lehető legteljesebb "megmentését" szorgalmazza, míg mások már keresztet vetettek a dokumentumra. A tagállamok most csak abban értettek egyet, hogy a szerződés tavalyi fiaskóját követő "mérlegelési időszak" legkorábban 2008 második felében, a francia EUelnökség alatt zárulhat le. A közös gondolkodás eredményeit először egy év múlva, jövő júniusban összegzik a huszonötök, 2008 végén pedig megállapodnak a szükséges lépésekről - fogalmaz a csúcs zárónyilatkozata, amelyet várhatóan ma f ogadnak el az állam- és kormányfők. Mivel a tagországok nagyjából ekkorra tervezik a közösségi költségvetés felülvizsgálatát is, 2009re kirajzolódhatnak az átalakuló európai együttműködés körvonalai. Addig is egy sor konkrét intézkedést vesznek tervbe: át láthatóbbá, nyilvánossá teszik a döntéshozatalt, felveszik tagjaik közé Bulgáriát és Romániát, bővítik az eurózónát és a schengeni övezetet, ésszerűsítik a szabályozást, energiapolitikai akciótervet fogadnak el, szorosabbra fűzik a
