Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-15
28 G. K.: Egyelőre lássuk, hogy valóban megtörténike jövőre a román csatlakozás. Itt megint ellentmondásba kerülhetnek különféle érvek. Egyfelől tény, hogy különösen a magyar kiseb bség számára előnyös, ha szabadon munkát vállalhatnak itt, de ezzel szemben áll a keletmagyarországi munkaerőpiaci helyzet. Ha bejönnek olyanok, akik kevesebbért is hajlandóak munkát vállalni, nyilván lenyomják a béreket, és pusztán állandó bejelentett l akcím birtokában igényt tarthatnak jóléti ellátásokra, megterhelve a magyar államháztartást. Ugyanazzal a dilemmával szembesülünk tehát, mint a nyugati tagállamok. Most már nem szociális, hanem külügyminiszter vagyok, és az összes szempontot mérlegelnem ke ll. vissza Meghívás családi vacsorára – Nemzetpolitikai viták HVG 2006. június 14. Szerző: Riba István Nemcsak a kettős állampolgárságot, hanem a Magyar Állandó Értekezletet is el kellene felejteni - ez az üzenet volt kivehető Gyurcsány Ferenc szavaiból, amikor hétfőn este határon túli magyar vezetőkkel vacsorázott. Ha a döntések ni ncsenek előre levajazva, akkor nem hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) - lényegében ezt érzékeltette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn este a Parlament vadásztermében, amikor zárt ajtók mögötti vacsorára látta vendégül a határon túli mag yar pártok politikusait. A keserű poharat az eddigi politikai tárgyalásokhoz képest szokatlan módon édesítette meg a kormányfő: Sebestyén Márta adott koncertet a nemzetpolitikai nézetkülönbségek miatt a vitára feszülten várakozó határon túliaknak. A minis zterelnök a találkozón végül nem mondta ki, hogy a Máért halálra van ítélve, de abból, amit elmondott, ez vehető ki. Bár a kormány korábban kötelezettséget vállalt rá, hogy a magyarmagyar kapcsolatoknak ezt a csúcsszervezetét évente összehívja, a miniszte relnök valószínűleg annyira zokon vette az utolsó, még a kettős állampolgárságról szóló népszavazást megelőző, a kormánypártok elszigetelődését hozó Máértülésen történteket (HVG, 2004. november 20.), hogy inkább vállalta az ígéretszegést. Ehelyett 2005 ja nuárjában saját nemzetpolitikai programot hirdetett meg, amelynek jórészt pragmatikus pontjai - például a nemzeti vízum - többkevesebb sikerrel azóta megvalósultak. A határon túli vezetők elutasították a Máért kikapcsolását, saját konzultációs testületet hoztak létre a pótlására, s az egy év alatt háromszor ülésezett. Nyilvánvalóvá tették, hogy szeretnének egy olyan konzultációs fórumot, ahol rendszeres párbeszéd folyhat a mindenkori magyar kormány és a komoly politikai háttérrel rendelkező külmagyar szerv ezetek között, s a vacsorán is fenntartották véleményüket, hogy a Máértet meg kellene tartani. Gyurcsány azonban már tavaly szeptemberben leszögezte: nem szeretne ilyet. Előnyben részesíti a kötetlen találkozókat, amikor miniszterelnökként fogadja a kiseb bségi magyar politikusokat. S nem csak együtt: most is kifejtette, szükség esetén különkülön találkozik majd velük, ami azt is jelenti, hogy lehetőséget teremt különalkukra, ezzel is megosztva az eddig összezáró határon túliakat. A miniszterelnöki meghívá s alapján történő tárgyalások azt is nyilvánvalóvá teszik, ki az úr a háznál: míg a Máérten a mindenkori ellenzéki pártok teljes jogú résztvevőnek számítottak, a jelenlegi konzultáció során mindenből ki vannak hagyva, még hivatalos tájékoztatást sem kapnak . Bár eddig minden résztvevő azt sürgette, legalább ebben a kérdésben legyen konszenzus a hazai pártok között, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta ez szinte lehetetlen. Információink szerint a miniszterelnök hétfőn helytelenítette, hogy a hatá ron túliak továbbra is törekednek a Fidesszel való jó kapcsolatokra. Figyelemre méltó tény, hogy eddig a kormány által meghívott külmagyar vezetők mindig hivatalosan találkoztak Orbán Viktorral is, eredetileg így tervezték ezt most is, ám végül a találkozó elmaradt. Nem tudni, ez azért történte, mert az egyébként hagyományosan jobboldali értékeket valló határon túliak Gyurcsány választási győzelme után elgondolkodtak: hogyan tovább? A miniszterelnök több gesztust is tett feléjük, már a választási győzelem éjszakáján kijelentette például, hogy 15 millió magyar érdekében kíván dolgozni. A határon túli vezetők alapelve eddig az volt, hogy a mindenkori magyar kormánnyal jóban kell lenni, s ez az összhang csak a kettős állampolgárságról tartott népszavazás elle ni szocialista kampány miatt bomlott meg köztük. Információink szerint ma már a külmagyar vezetők is úgy látják, ezen az állapoton változtatni kell: tudomásul veszik az új helyzetet, senki nem akar tovább háborúzni a budapesti kormánnyal. Ezen az sem válto ztatott, hogy hétfőn az is nyilvánvalóvá vált, a miniszterelnök felülvizsgálja az eddigi támogatási politikát. Az új irány azonban egyelőre nem ismeretes, az viszont tény, hogy az Illyés Közalapítvány elnöke, Pomogáts Béla pár hete arról panaszkodott, hogy tovább csökken szétosztható keretük.
