Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-15
7 A Brassó és a magyar határ menti Bors között épülő 415 kilométer hosszúságú szakasz építésének folytatására a cég egyelőre csak 50 személyt alkalmazott. A dolgozók száma azonban hamarosan gyarapodni fog, hiszen júliusig újabb 400 munkást vesznek fel, júliusban pedig számuk várhatóan még 200al nő. Így augusztusig közel ezer dolgoz ó folytathatja a munkálatokat. Az építkezés a Kolozs megyei Tordaszentlászlón felállított telephelyre összpontosul. Az MTI kérdésére a szóvivő kijelentette: a 2006ra szóló munkaterv szerint egyetlen kilométer autópályát sem adnak át, hiszen a rendelke zésükre bocsátott pénzből csak területrendezési munkálatokat végezhetnek. Ezt is csak a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti szakaszon. Mint fogalmazott, a Bihar megyei munkálatokkal az idén azért nem foglalkoznak, mert itt lemaradást tapaszta lnak a telekkisajátítások terén. A másik ok a bihari munkálatok halasztására, hogy a rendelkezésükre álló pénzből nem dolgozhatnának hatékonyan a helyi domborzati sajátosságok miatt. Az építkezés újrakezdése sokáig húzódott, viszont jó hír, hogy az a merikai társaság késő ősszel, sőt télen is dolgozhat. A szóvivő szerint egyes régészeti ásatási munkálatokat - amelyek egybeesnek az autópálya nyomvonalával - azért végezhetnek el télen is, mert az építők gépei alacsony hőmérsékleten is végezhetnek különbö ző területrendezési munkálatokat. Egyetlen akadályozó körülmény lehet az esetleg korán lehulló hó. Az északerdélyi autópálya munkálatait tavaly nyáron állították le. Akkor a Bechtel pénz nélkül maradt. A román kormány ugyanis akkor úgy döntött, hogy újratárgyalja a szerződés azon pénzügyi tételeit, amelyek egyrészt nem feleltek meg a törvényes előírásoknak, másrészt kedvezőtlenek voltak a román fél számára. Először 600 munkást küldtek el kényszerszabadságra, majd szeptembertől fel is bontották munkasz erződéseiket. A tervek szerint az autópályát 2012ben nyitják meg a forgalom előtt. A Rompres hírügynökség szerdán hírt adott arról, hogy októberben megkezdik az említett autópálya folytatása, vagyis a BrassóBukarest autósztráda építési munkálatait. Ezt a szakaszt a tervek szerint 2008ra fejeznék be, 170 kilométer hosszú lenne, költségeit pedig 1,6 milliárd euróra becsülik, amelyet költségvetési forrásokból biztosítanának. Ősszel még csak a Moara Vlasiei és Ploiesti közötti, negyven kilométernyi szak asz építéséhez fognának hozzá. vissza Pozitív diszkriminációt sürgetnek a hagyományos kisebbségeknek magyar EPképviselők Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. június 14., szerda (MTI) - A hagyományo s történelmi kisebbségeket megilleti a pozitív diszkrimináció, a politikai részvétel, az autonómia és az önkormányzat biztosítása - vélte az Európai Parlament szerdán megszavazott esélyegyenlőségi jelentésének strasbourgi plenáris vitájában Gál Kinga (Fide szMPSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP). Járóka Lívia (FideszMPSZ) - az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott közleménye szerint - hozzászólásában a statisztikai adatok gyűjtésének fontosságára hívta fel a figyelmet, amely szerinte a romák valós integrációján ak egyik legalapvetőbb mutatója lehet. A Megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlőség mindenki számára című jelentést a lettországi orosz kisebbséghez tartozó, zöldpárti Tatjana Zsdanoka készítette. Az EP 390 igen, 222 nem, 47 tartózkodás arányban foga dta el a szöveget. Eszerint "a hagyományosan jelen lévő nemzeti kisebbségeknek sürgősen szükségük van olyan normatív keretekre, amelyek lehetővé teszik tényleges részvételüket az identitásukat érintő döntések meghozatalában, továbbá védelmet kell kapni uk az önrendelkezés vagy autonómia különböző - egyfelől a koppenhágai kritériumokból, másfelől a tagállamokban fennálló szabályozatlanságból eredő kettős normarendszert meghaladó - formái révén". Az MSZP EPdelegációját vezető Tabajdi az interneten is közvetített vitában kifejtette, pozitív akciókra, pozitív diszkriminációra, kedvezményes bánásmódra van szükség a társadalmi esélyegyenlőtlenségek ellensúlyozására. A megkülönböztetést elszenvedőket soha nem egyénenként éri diszkrimináció, ezért csoportvé delemre van szükség - emelte ki. A képviselő szerint a jelentés egyik legnagyobb értéke a hagyományos történelmi kisebbségek védelme, őket ugyanis megilleti a politikai részvétel, az autonómia és az önkormányzat biztosítása. "Ma az uniónak nincs kiseb bségvédelmi rendszere, holott minden hetedik állampolgár hagyományos nemzeti kisebbséghez tartozik" - fogalmazott a képviselő, aki szerint a romákat és az állampolgárság nélkülieket fokozott védelemben kell részesíteni. "Szégyen az, hogy van olyan uniós ta gország, ahol több százezer ember él állampolgárság nélkül" - fogalmazott Tabajdi. Gál Kinga szerint különbséget kell tenni a hagyományos és új kisebbségek, a szexuális és egyéb kisebbségek között. Ha ugyanis ezek az önmagukban is "nagyon súlyos és na gyon komoly lépéseket igénylő közösségi
