Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-10
8 Legyen civilebb a diplomácia Népszabadság • Seres Attila • 2006. június 10. - mondja a Népszabadságnak Göncz Kinga külügyminiszter Szem élyes élménnyé kell tenni az EUtagságot, szolgáltatóbbá a diplomáciát, s ebb ő l a szempontból mindenképpen újra kell gondolni Magyarország nemzetközi szerepét. A második Gyurcsánykormány, s benne a lapunknak nyilatkozó Göncz Kinga külügyminiszter tegnap a Parlamentben letette a hivatali esküt. - Az amerikaiak örülnek az ön kineve zésének. - Ebb ő l is látszik, mennyire másképp gondolkodnak, mint mi, európaiak. Náluk nem hátrány, ha valaki a civil szférából jött, azon senki nem rökönyödik meg. Ez nálunk másképp m ű ködik. - Civil külügyminiszter lesz? - Nem tudom, létezike ilyen fog alom. Mindenesetre Amerikában - s persze másutt is - a klasszikus diplomácián kívül létezik a külkapcsolatoknak egy sajátos válfaja: a tudományos, a szellemi élet kiválóságainak határokon átnyúló kapcsolata, az NGOk, a nem kormányzati szervek viszonya. Eg yre többen gondolják úgy, hogy akkor igazán sikeresek a nemzetközi kapcsolatok, ha a döntéshozók és a civil szervezetek között is közvetlen a párbeszéd. Ilyen vonatkozásban én sem vagyok egészen újonc a nemzetközi színtéren. Az az amerikai indíttatású alap ítvány, a Partners for Democratic Change, ahonnan én pár éve a politikába léptem, a környez ő országokban gy ű jtötte össze a demokrácia építésében elkötelezett értelmiségieket, akikkel nagyszer ű kapcsolatot sikerült kialakítanom. A konfliktusok kezelésének m ódszerét az amerikaiak hozták el ebbe a régióba, s magam is ezzel a kérdéssel foglalkoztam jó ideig. - Valamikor a diplomáciát férfias szakmának tekintették, ma egyre több a n ő i külügyminiszter. Az ön helyettese is n ő . - Ne ragadjunk le a sztereotípiákná l, nem olyan lényeges, hogy a politikai szerepl ő férfi, vagy n ő . Manapság nagyon er ő sen jelen van a diplomáciában a mediációs megközelítés, ezt sokkal lényegesebbnek érzem. Elég csak a volt finn elnök, Martti Ahtisaari példájára utalnunk, aki most Koszovób an dolgozik azon, hogy a szerb kisebbség számára is kielégít ő megoldást találjanak a konfliktusra. A mediáció, a közvetítés olyan technika, amellyel valamennyi részt vev ő fél érdekeinek megfelel ő megoldást lehet találni. Nem csupán empátiáról van tehát szó , sokkal inkább arról, hogy konfliktusos helyzetben a tényleges érdekek "mögé kell kérdezni". Ha Koszovóban az ott él ő albánok és szerbek képesek közös gazdasági érdekeken nyugvó kapcsolatokat találni, vagy ha ez nem megy, akkor Belgrád úgy tudja elengedni Koszovót, hogy ez nem jelent számára vesztes helyzetet, ha méltóságát, nemzetközi hitelét meg ő rzi, akkor jó esély van a stabilitás meg ő rzésére. - S hogy lehet ezt a magyar viszonyokra átfordítani? Nálunk mit remélhetünk a n ő i külügyminisztert ő l? - Ezt a miniszterelnök nálam talán jobban meg tudná indokolni. Annyit azért magam is elmondhatok, hogy az én helyzetem elég sajátos volt már az els ő Gyurcsánykormányban is. Egy kicsit talán civilebb voltam a kollégáimnál, szoros kapcsolatban álltam számos társad almi csoporttal, a kisebbségekkel, s alighanem az e téren szerzett tapasztalataimra lett szükség. A miniszterelnök úr el is mondta: Magyarország az elmúlt években sokat változott, nyitottabb lett, az emberek személyes kapcsolataiban is kitárult a világ, s ezeket célszer ű lenne együtt kezelni. Másrészt pedig Magyarország ugyan csatlakozott az Európai Unióhoz, de az egyes ember tudatában még nem él a felismerés, hogy mi uniós polgárok vagyunk. Az persze nem magyar sajátosság, hogy az emberek egyfajta idegen bürokráciaként tekintenek az EUra, nekünk viszont most a mindennapok élményévé kell tennünk azt a státust, amelyr ő l évtizedeken át csak álmodoztunk. - Mikor alakul ki a Külügyminisztérium új szervezeti struktúrája? Annyi tudható, hogy visszakerül a Bem rakpartra az Eur ópai Ügyek Hivatala, de például mi lesz a határon túli ügyekkel? - Az els ő kérdésre ma még korai válaszolni, most formálódik az új struktúra. A Határon Túli Magyarok Hivatala ebben a formájában a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, de azért a külügynek is m arad sok feladata. Elég csak a kishatárforgalomra vagy a vízumügyekre utalni, de általában is elmondható, hogy az államközi kapcsolatok min ő sége - amelyért a külpolitika közvetlenül is felel ő sséget visel - a határon túli magyarok helyzetét befolyásoló font os tényez ő . A kormányzás egyébként egyre inkább csapatmunka, nehéz az ilyenolyan ügyeket kizárólag az egyik vagy a másik intézmény hatáskörébe utalni. - Sokan vélik úgy, hogy Magyarország fokozatosan elhalványult a nemzetközi színtéren, szinte feloldódot t azokban a nemzetközi szövetségi rendszerekben, amelyekhez az elmúlt években csatlakozott.
