Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-09
21 ügyekért felel ő s helyettes államtitkára, aki részt vett az ülésen. Berta Krisztina elmondta: a miniszterek többsége nagyon határozottan kiállt amellett, hogy a technikai problémák kezelése ne ves zélyeztesse az új tagállamok 2007. ő szi csatlakozását. A schengeni övezet kib ő vítéséhez szükséges jogi feltételek teljesítése viszont a menetrendnek megfelel ő en halad. Az új információs rendszer uniós jogi alapját képez ő csomagot (két rendelet, egy határo zat) remélhet ő leg az Európai Parlament júliusban els ő olvasatban elfogadja, és ebben az esetben a normák jogi szövege októberben megszületik – emelte ki Berta Krisztina. A schengeni övezethez való csatlakozás Magyarországra vonatkozó feltételeinek kiérték elése is terv szerint folyik. A tagállamok és az Európai Bizottság szakembereib ő l álló küldöttségek februártól júniusig öt szakterületen helyszíni szemlén ellen ő rzik, hogy az új tagállamok tudjáke teljesíteni a schengeni követelményeket. A kiértékelési mi ssziók közül három – a rend ő ri együttm ű ködést, az adatvédelmet és a szárazföldi határokat vizsgáló – már lezajlott Magyarországon. Egyel ő re az els ő kett ő eredménye ismert, amely jól zárult – tájékoztatott a BM helyettes államtitkára. A SIS II fejlettebb l esz el ő djénél A mostani schengeni információs rendszer új változatának kiépítésére azért van szükség, mert a jelenlegi, 15 ország (NagyBritannia és Írország kivételével 13 EUtagállam, illetve Norvégia és Izland) által használt SIS I kapacitásai telített ek, ezért a schengeni övezet b ő vítése megköveteli egy új informatikai rendszer kialakítását. A SIS II nemcsak abban lesz fejlettebb el ő djénél, hogy több ország adatait tudja kezelni, de kib ő vül a rendszer által nyomon követhet ő járm ű típusok, illetve az el len ő rizhet ő dokumentumok köre is, valamint a rendszer fokozatosan képes lesz biometrikus jelek (digitális arcképek, ujjlenyomatok) azonosítására is. Tar Gábor vissza Az információgy ű jtés, elemzés és szabályozás témakörére ke ll koncentrálni az EUban STOP, 2006. 06. 09. Magyarország szerint az információgy ű jtés, elemzés és szabályozás témakörére, az elektronikus kapcsolattartáshoz kapcsolódó biztonsági kérdések rendezésére, továbbá specifikusan a terrorizmus megel ő zésére vonatkozó szabályok tekinthet ő k f ő prioritásoknak az Európai Unió azon er ő feszítéseiben, amelyeket a távközlési hálózat- és információbiztonság fokozására tesz - jelentette ki Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közigazgatási á llamtitkára miután részt vett az EUtagországok t á vközlési minisztereinek luxemburgi találkozóján. Hozzátette, a tagországok között meglehet ő sen nagy az egyetértés abban, hogy melyek a prioritások e téren. Az ülésen a tagállamok azt is kiemelték, hogy a bi ztonság er ő sítése érdekében szükség van a kormányok, az üzleti élet és a felhasználók együttm ű ködésére. Méltatták egyúttal az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Hivatal (ENISA) két éve kezdett tevékenységét. Áttekintették a miniszterek az úgyneveze tt elektronikus közigazgatás kiépülésének állását - az EU azt a célt t ű zte ki maga elé, hogy ez váljék lehet ő vé minden európai lakos számára. Ezzel kapcsolatban üdvözölte a tanács az Európai Bizottság nemrégiben kiadott közleményeit a rendszerek összeegyez tethet ő ségér ő l (interoperabilitásról), valamint a következ ő öt év közös cselekvési tervér ő l, és felszólította a tagállamokat, hogy azok mentén alakítsák saját ágazati politikájukat. El ő bbivel kapcsolatban a brüsszeli testület értésre adta, hogy nemzeti és uniós szinten is akad még teend ő . Az elektronikus kormányzásra vonatkozó cselekvési terv öt témakörben, évekre lebontva tartalmaz mérhet ő célokat: a társadalmi integráció el ő mozdítás á ban, az eredményesség növelésének területén, a polgárokat és vállalkozóka t segít ő nagy hatóerej ű alapszolgáltatások ügyében, a legfontosabb összetev ő k rendszerbe állításának terén (itt például 2009re áttekintik, mennyire veszik igénybe az elektronikus al áí rást a közszolgáltatások), továbbá a demokratikus döntéshozatalban való részvétel terén, ahol egyebek között a jobb parlamenti döntéshozatal el ő mozdításának érdekében terveznek lépéseket tenni. Jambrik Mihály emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány májusban fogadott el határozatot a központi elektronikus szolgáltató központ felállításáról. Irányadó vitát folytattak a miniszterek az elektronikus kommunikációra vonatkozó, 2002es keretszabályozás felülvizsgálatáról, de e témát nem zárták le, miután az EU egy nyilvános konzultációs folyamat közepén tart. A legtöbb hozzászóló a m agyar illetékes megítélése szerint úgy vélte, hogy alapvet ő en jól m ű ködik a négy éve bevezetett keretrendszer, és azon lényegi változásra nincs szükség. Többen úgy látták ugyanakkor, hogy lehetne egyszer ű síteni például azt az egyeztetési mechanizmust, ahogy a nemzeti szabályozó hatóságok bejelentik az EUnak a te rvezett intézkedéseiket. Az EU 18 részpiacot különböztet meg a távközlés területén: ennek köszönhet ő en jelent ő s elmozdulás mutatkozik a verseny irányában, de egyes tagországok szerint ezek számának csökkentésével növelni lehetne a szabályozás hatékonyságát . Jambrik Mihály e témával kapcsolatos felszólalásában azt hangoztatta, hogy míg jelenleg a szolgáltatások liberalizálásának szabályozása általában véve forrong, ezen a területen példaérték ű a korábban kialakított szabályozás. A továbblépés szerinte is az egyszer ű sítés irányában k é pzelhet ő el, például azt
