Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-09
10 schengeni egyezményt életbe léptessék. A miniszterek szerint így elvileg nincs akadálya annak, hogy 2007 októberétől - amikor a légitársaságok bevezetik a téli m enetrendet - a régi és az új tagállamok közötti belső határokon is megszűnjön az ellenőrzés. Mindez azt jelenti, hogy Budapesttől Lisszabonig megállás nélkül hajthatunk át a határokon. A szomszédos Ausztriába vagy Szlovákiába pedig bárhol - nemcsak a kié pített átkelőhelyeken - átsétálhatunk. A határellenőrzés megszüntetésének alapvető feltétele, hogy olyan egységes nyilvántartást hozzanak létre, amely tartalmazza például a körözött személyeket, a lopott gépkocsikat és természetesen mindazokat a harmadik országból származó külföldieket, akiket valamelyik uniós országban nemkívánatos személynek nyilvánítottak. A SIS (Schengen Information System) adatbázis már ma is létezik, de ahhoz egyelőre csak a régi tagállamok hatóságai férnek hozzá. Az adatcsere kit erjesztésének azonban nemcsak jogi, hanem technikai feltételei is vannak, és az informatikai rendszer fejlesztése - vagyis a SIS2 rendszer kiépítése - nem megy zökkenőmentesen. A technikai előkészületekben háromnégy hónapos a csúszás, bár brüszszeli ügye kben járatos szakértők szerint a 2004ben elfogadott határidő még mindig tarthatónak tűnik. Ugyanakkor jól érzékelhető - véli egy forrásunk , hogy a tizenötöknek nem fájna igazán, ha a schengeni bővítést el kellene halasztani, miközben a tíz új tagállam k omoly erőfeszítéseket tesz a csatlakozáshoz szükséges feltételek megteremtése érdekében. Ha a késés mégis elkerülhetetlen lenne, a következő céldátum 2008 márciusa, vagyis az újabb menetrendváltás. Az EU bőkezű támogatást adott az új tagállamoknak, hogy alkalmassá váljanak a schengeni csatlakozásra. Az uniónak érdeke ugyanis, hogy ezek az országok már a külső határokon képesek legyenek feltartóztatni az illegális migrációt, és megállítani azokat, akiket biztonsági megfontolásokból célszerű távol tartani. A Schengenalapból Magyarországnak 2004 és 2007 között 160 millió eurót (körülbelül negyvenmilliárd forintot) folyósítanak, így a kötelező önrésszel együtt ötvenmilliárdot meghaladó értékű fejlesztésekre nyílik lehetőség. A támogatás jelentős részét a kü lső határok megerősítésére fordítják: felújítanak húsz határőrizeti kirendeltséget és csaknem tucatnyi átkelőt, emellett speciális járműveket, hőkamerákat, az illegális migráció, illetve a kábítószer- és a fegyverkereskedelem megakadályozását szolgáló eszk özöket vásárolnak. A forrásokból több milliárd jut informatikai fejlesztésekre, és a beruházások jelenlegi állása mellett valószínű, hogy akár 2007 januárjában csatlakozhatnánk a SIS2 rendszerhez. Az viszont jó esetben is csak jövő tavaszra készül el, ami kor mindenképpen meg kell kezdődnie a próbaüzemnek. A Schengenalapból azonban Magyarország másra is kívánt költeni, olyasmire, amire Brüsszelben a gazdag "rokonok" nem gondoltak. A bőven csordogáló uniós pénzek láttán felvetődött ugyanis, hogy kitűnő al kalom kínálkozik a hosszú ideje elmaradt beszerzések pótlására is. Ezért aztán bakancstól a zseblámpáig, fényképezőgépállványtól a pisztolytáskáig szinte mindent szeretnénk venni. Ennyiféle holmi beszerzésének előkészítése pedig nyilvánvalóan hosszabb idő t igényel, mint ha egyetlen helikoptertendert kellene kiírni. Mellesleg éppen helikoptert nem vásárolunk, noha az uniós ajánlati listában ezt nevesítették is. vissza A hajdú és a harangöntés − Göncz Kinga teljességgel alkalm atlan a külügyminiszteri tisztségre 2006. június 9. (7. oldal) Szentesi Zöldi László Fontose, hogy a külügyminiszter értsen a munkájához? Olyan országban élünk, ahol effajta kérdésekről felelősségteljes parlamenti képviselők vitatkoznak. Pedig a külügyi munkát ízigvérig szakmai területként szokás jellemezni. Nincsenek született külügyesek, csak életük végéig tanuló diplomaták. Aki valaha is megmártózott a tárgyalástechnikai útvesztőkben, felelős döntéseket hozott, vagy éppen nemzetközi szervezetekben vé gzett munkát, az méltán nevezheti magát külügyesnek. Hosszúhosszú évek múltán, tegyük hozzá. A Külügyminisztérium vezetésével éppen ezért a rendszerváltozás óta mindig olyan embert bíztak meg, aki valamennyire kiismerte magát a diplomácia világában, ha pe dig nem, legalább felkészült kutatóként, elismert elméleti szakemberként vette át a tárca irányítását. Amióta általános meglepetésre bejelentették, hogy a második Gyurcsánykormányban Göncz Kinga irányítja majd a magyar diplomáciát, másról sem folyik a vit a, mint a jelölt szakmai alkalmasságáról. A leendő miniszter
