Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-09
6 Egyelőre teljes a bizonytalanság a Bem téren: a Külügyminisztérium egyik diplomatája szerint „suhog a nyaktiló, mindenki reszket, lebénult az élet.” Göncz Kinga külügyminiszteri kinevezéséhez - mai meghallgatásán - megkapta az országgyűlés Külügy Bizottságának jóváhagyását. vissza hvg.hu Az MSZP szerint az eurorégiók megfelelő kialakítása Romániában elemi érdeke az erdélyi magyaroknak Veres Béla az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2 006. június 8., csütörtök (MTI) - Az eurorégiók megfelelő kialakítása Romániában elemi érdeke az erdélyi magyaroknak - emelték ki az MSZP európai parlamenti képviselői, az MTIhez csütörtökön eljuttatott brüsszeli közlemény szerint azon a találkozón, amely et az RMDSZ delegációjával folytattak a belga fővárosban. Az RMDSZ delegációját Markó Béla szövetségi elnök vezette, annak tagja volt Borbély László területrendezési miniszter, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke, Szász Attil a államtanácsos, Sata Viktor külügyi tanácsos és Lengyel Erika sajtótanácsos, míg az MSZP részéről a delegációt vezető Tabajdi Csaba mellett Lévai Katalin, Hegyi Gyula, Fazakas Szabolcs és Harangozó Gábor vettek részt a megbeszélésen. Tabajdi Csaba be számolt Románia EUcsatlakozási folyamatának európai parlamenti aspektusairól, ezen belül arról a küzdelemről, amelyet a magyar képviselők az erdélyi magyar nemzeti közösség érdekében folytatnak. A szocialista delegációvezető hangsúlyozta, hogy az MSZP eur ópai parlamenti delegációja támogatja Románia mihamarabbi, 2007. január 1i csatlakozását, ez azonban nem jelenthet felmentést a követelmények teljesítése alól. Tabajdi elmondta, hogy az MSZP európai parlamenti delegációja támogatja az RMDSZt abbéli törekvéseiben, hogy a rosszul meghúzott romániai gazdasági fejlesztési régiókat újraszabják. A résztvevők egyetértettek abban, hogy erre az uniós források hatékonyabb felhasználása mellett azért is szükség van, hogy a jelenleg szétszabdalt, több régióhoz t artozó Székelyföld egységes régiót képezzen, amely egyben egy nagyrészt megvalósuló területi autonómiát is jelentene. Markó és Tabajdi egyetértettek abban, hogy tovább kell küzdeni az EUban és Romániában a kisebbségi törvény mihamarabbi elfogadása, a z egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szólva a résztvevők egyetértettek, hogy a BabesBolyai Egyetemen nagy szükség van önálló magyar karok és tanszékek létrehozására, a magyar oktatók és diákok auto nómiájának szélesítésére, és középtávú cél az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem létrehozása. vissza Magyarországra jön George Bush amerikai elnök Budapest, 2006. június 8., csütörtö k (MTI) - Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívására június 22én egynapos hivatalos látogatást tesz Budapesten George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőosztálya csütörtökön az MTIvel. A washingtoni Fehér Ház bejelentése szerint a hivatalos látogatás célja tisztelgés 1956 emléke előtt és tárgyalások folytatása transzatlanti és kétoldalú témákban. Bush elnök, aki az osztrák EUelnökség által rendezett bécs i EUUSA csúcsról érkezik Magyarországra, nagy várakozással tekint a megbeszélések elé - olvasható az MTIhez eljuttatott közleményben. vissza A kisebbségi kérdés központi helyen szerepelt Olli Rehn és Markó Béla brüsszeli m egbeszélésén Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. június 8., csütörtök (MTI) - A romániai korrupcióellenes küzdelem, a romániai magyar kisebbségek helyzete, elsősorban a kisebbségi törvény sorsa és a magyar egyetemi oktatás iránt mutatott rendkívül nagy érdeklődést Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, aki csütörtökön Brüsszelben megbeszélést folytatott Markó Béla romániai miniszterelnökhelyettessel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. Markó Béla az MTIt csütörtökön tájékoztatta: Olli Rehn célratörően tett fel két kérdést, az egyik a korrupció ellenes küzdelem jelenlegi állását, a másik pedig a kisebbségi törvény sorsát, illetve az egyetemi oktatás helyzetét érintette. E témakörön belül is külön érdeklődött az iránt, hogy a romániai kisebbségek milyen mértékben vannak jelen például a rendőrség á llományában, illetve más hasonló intézményekben.
