Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-08
22 kulturális miniszter a kulturális bizottsági meghallgatáson. A kultúra által felépített új országk é pre nemcsak külföldön, de idehaza is nagy szükség van - vélekedett Hiller, aki beszélt arról is, hogy a M ű vészetek Palotája olyan mértékben terheli meg a költségvetést, hogy az évtized végéig nem várhatunk újabb kulturális nagyberuházást. Szólt arról, hogy épp ezért kreatívan kell pályázni az uniós forrásokra, akár agrár, kistérségi pályázatokon is lehet kult urális célú beruházásokkal pályázni. "A vidéki kulturális infrasturktúra, intézményhálózat megújítása viszont állami feladat" - szögezte le Hiller. Itt szerinte ma egyszerre van jelen a pénztelenség és a pazarlás, ezért meg kell szüntetni az intézményi pár huzamosságokat. A bizottság kormánypárti többsége támogatta a jelöltet. Fazekas Ágnes, Horváth Ildikó, Hamvay Péter, Szabó Iréne Beleszagoltak a diplomáciába Nem Göncz Kinga lesz az els ő miniszter, akinek nincs komolyabb külügyi tapasztalata; azok között, akik a rendszerváltás óta betöltötték a tisztséget, csupán Somogyi Ferencr ő l mondható el, hogy szinte egész feln ő tt életét a diplomácia szolgálatában töltötte. Többé vagy kevésbé azonba n a tisztség mindegyik birtokosának volt korábbi nemzetközi tapasztalata. Jeszenszky Géza, aki 1990 és 1994 között vezette a magyar diplomáciát, eredeti képzettségét tekintve történész. Némi nemzetközi tapasztalatot jelentett számára, hogy a 80as években amerikai egyetemen tanított, majd hazatérve a Közgáz nemzetközi tanszékét vezette. Ennél több el ő zetes ismeretet gy ű jthetett a "külügyéri" tisztséget kétszer is betölt ő Kovács László. Ő eredeti képzettségét tekintve ugyan vegyészechnikus volt, ám azután elvégezte a Közgáz külkereskedelmi szakát. F ő hivatású politikussá válva el ő bb a KISZ KB, majd az M SZMP KB külügyi osztályán tevékenykedett. A nyolcvanas években a miniszter helyettese volt a Bem téren, majd hosszú id ő n át az MSZP k ü lügyi felel ő se. Martonyi János, az Orbánkormány külügyminisztere jogi diplomát szerzett, majd a brüsszeli kereskedelmi ki rendeltség munkatársa, kés ő bb pedig a Kereskedelmi Minisztérium f ő osztályvezet ő je volt. 1989ben a privatizációs kormánybiztos szerep é t töltötte be, majd a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, illetve a Külügyminisztériumban volt államtitkár. Kepecs Ferenc Kész a stáb? Meg nem er ő sített információink szerint az Oktatási és Kulturális Minisztérium politikai államtitkára Arató Gergely, az oktatási tárca eddigi politikai államtitkára lesz. Öt szakállamtitkár dolgozik majd a tárcánál, Závecz F erenc az Operaház egykori ügyvezet ő igazgatója gazgasági ügyekért és intézményfenntartásárt, Manherz Károly az ELTE egykori dékánja a tudománypolitikáért, Schneider Márta a kulturális tárca helyettes államtikára a m ű vel ő désért és kultúrális területért fele l majd. A külkapcsolatokat a londoni magyar kulturális intézet igazgatója Bogyay Katalin felügyeli majd. A tárca sajtófönöke Gulyás Erika lesz. A kultúrális tárcánál máris elkezd ő dtek az elbocsátások, információink szerint szinte az egész sajtóosztálytól m egválnak. vissza Vádol, de nem bizonyít az ET jelentése a CIAbörtönökr ő l Magyar Hírlap, 2006. június 8. Ö sszesen húsz országnak – köztük tizennégy európainak – lehetett köze a CIA titkos fogolyszállításaihoz.A román Mi hail Kogalniceanu bázis szerepel a listán (fotó: Reuters – Bogdan Cristel) Ö sszesen húsz országnak – köztük tizennégy európainak – lehetett köze a CIA titkos fogolyszállításaihoz, Lengyelország és Románia területén pedig titkos CIAbörtönök is m ű ködtek – állítja jelentésében Dick Marty, az Európa Tanács megbízásából nyomozó svájci szenátor. A The Washington Post cím ű amerikai lap tavaly novemberben hozta nyilvánosságra, hogy a CIA a terrorizmus elleni küzdelem keretében titkos fogolytáborokat üzemeltetett Európában. A jelentés megállapításai : – Lengyelország és Románia területén titkos CIAbörtönök m ű ködtek; – Németország, Törökország, Spanyolország, Ciprus és Azerbajdzsán repül ő terei a fogolyszállító repül ő gépek állomáshelyei voltak; – Írország, NagyB ritannia, Portugália, Görögország és Olaszország repül ő terein többször is leszálltak a CIA gépei; – Svédországot, Boszniát, NagyBritanniát, Macedóniát, Németországot és Törökországot többször említi a jelentés egyes foglyok ügyében; – Kairó, Ammán, Iszl ámábád, Rabat, Kabul, Guantánamo, Taskent, Algír és Bagdad szintén leszállóhelyek voltak. (reuters) Marty szerint Románia a "fogolyátküldési" hálózat tagja volt, és rendszeres megállóként szolgált a CIA által bérelt gépeknek. Lengyelországban pedig szint én volt egy repül ő tér, ahol valószín ű leg foglyokat szállítottak. A tegnap nyilvánosságra hozott jelent é s ugyanakkor nem sorol fel bizonyítékokat, állításait – néhány tanúvallomáson kívül – az EU repülésirányítási központjától kapott útvonalkimutatásokra alapozza. Románia és Lengyelország – immár sokadszor – visszautasította az ET állításait. Az állítólagos börtönök ügyében egyébként
