Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-08
20 Tömbje 129 parlamenti helyhez jutott, az elnök pártja, a Mi Ukrajnánk csak 81hez, a szocialisták 33hoz. A narancsos forradalmat kivívó pártok együttesen többségbe kerültek, csakhogy ellentéteik mind a mai napig hátráltatják ös szefogásukat. Eleinte még azt a lehet ő séget sem zárták ki, hogy az államf ő azzal a Viktor Janukovicscsal fog ö ssze, aki f ő vetélytársa volt a 2004es elnökválasztási küzdelemben, és akit választási csalással vádolt meg. Akkoriban ez vitte az utcára az emb ereket. Janukovics felajánlotta a koalíciós kormányzást, s egy ideig úgy t ű nt, még ez is elfogadhatóbb az államf ő számára, mint Timosenko visszaengedése a kormányf ő i székbe. Csakhogy egy ilyen összefogásnak a kockázatát végül mégsem merte vállalni. De felv állaljae f ő riválisának, Timosenkónak az újbóli hatalomrajutását? Ez még mindig kérdés. Mindenestre sokat elárul a viszályról, hogy május közepén Juscsenko pártja a miatt függesztette fel a koalícióról folyó tárgyalásokat, mert Timosenko túlságosan hango san és sért ő en követelte magának a kormányf ő i posztot. Semmi kétséget nem hagyott a fel ő l, hogy nem tágít, amíg célját el nem éri. Ú gy ült össze május végén az új összetétel ű parlament, hogy még tartanak a viták, igaz azt már egyik oldalon sem teszik kérdé sessé, hogy a forradalmat kivívó pártok alkotják majd a koalíciót. Csakhogy kormányf őjelölt változatlanul nincsen. Juscsenko egyel ő re késlelteti a koalíciós egyezmény kormányf őjelölésére vonatkozó részének az aláírását. Ugyanakkor hagyott magának egy man ő verezési terepet azzal, hogy létrehoz egy politikai tanácsot, amely az ellenzékkel való folyamatos kapcsolatát biztosítja. Mindez nem hat túlságosan jól az ukránok hangulatára, csökken az egykor oly népszer ű politikusok támogatottsága, a bizalom és a remé ny. Ehhez némileg Oroszország is hozzájárul. Igaz, most sokkal óvatosabb és körültekint ő bb a Kreml, nehogy azt a látszatot keltse, mintha befolyásolni akarná az ukrajnai belpolitikát, csakhogy az orosz Állami Duma gondoskodott a kedélyek felkorbácsolásáról . A képvisel ő k ugyanis jogi alapot keresnek arra, hogy a Krímfélszigetet visszaszerezzék Oroszországnak. Eközben Kijevben annak a lehet ő ségét mérlegelik, hogy Ukrajna otthagyná a Független Államok Közösségét, és teljes mellszélességgel az Európai Uniós cs atlakozást szorgalmazná. Az élesed ő belpolitikai helyzetet tükrözi az a vita is, amely az elnök és a krími Feodoszija kiköt ő város önkormányzata között kirobbant. Az önkormányzat ugyanis egy amerikai katonai szállítóhajó kikötése elleni tiltakozásul, NATOm entes területnek nyilvánította a várost, miközben NATOellenes tüntet ő k vonultak az utcákra több városban. Moszkva kemény figyelmeztetéseként értékelhet ő , hogy Oroszország kiszáll az Antonov70 típusú katonai szállítógép gyártásából, amelyet Ukrajnával köz ösen tervezett. A program finanszirozásában Oroszország állítólag 72 százalékban vett részt, és azt a strat é giai együttm ű ködés egyik legfontosabb elemének tartotta. Felülvizsgálják a katonai együttm ű ködés más területeit is, mivel Ukrajna NATOtagságot szor galmazó politikáját veszélyesnek ítélik meg az orosz f ő városban. A befolyásos politikusok és szakemberek nyilatkozatai arra vallanak, hogy Oroszország következetesen és határozottan felülvizsgálja, s ő t megszakítja katonai kapcsolatait a narancsos forradalo m országával. Ez mindkét fél számára nagy veszteséget és beláthatatlanul nagy ráfordításokat jelent, hiszen számos területen új alapokra kell helyezni a fegyvergyártást. Kifejez ő az Izvesztyija cím ű moszkvai napilap címe: "Ukrajnával nem vagyunk többé fegy vertársak". Sok minden van függ ő ben ahhoz, hogy meg lehessen jósolni, végül merre felé fordul Ukrajna. Barabás Péter vissza Titkos börtönök Lengyelországban és Romániában? Népszava, 206. június 8. Továbbra sincs közvetlen bizonyíték a CIAtáborokra - Magyarország nincs a feketelistán. Dick Marty, az Európa Tanács jelentéstev ő je nem kevesebb, mint tizennégy európai államot vádol azzal, hogy együttm ű ködtek az amerikai Központi Hírszerz ő Ügynökségge l, a CIAval a titkos rabszállítások, illetve a titkos börtönök ügyében. Magyarország nem szerepel a listán. Az érintett országok kategorikusan cáfolnak. Marty Lengyelországot és Romániát illette a legsúlyosabb vádakkal. Mint a jelentéstev ő fogalmazott, ol yan dokumentumokat találtak, amelyek er ő teljesen alátámasztják a gyanút, amely szerint a két országban a CIA titkos börtönöket tartott fenn. Ez utóbbira azonban - mint szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében maga is elismeri - nincsenek közvetlen bizony ítékai, miközben Varsó és Bukarest már számos alkalommal cáfolta a híreszteléseket. Nick Martyt az emberi jogok tiszteletben tartásával, a demokratikus intézményrendszer m ű ködésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgy ű lésének jogi bizottsága bízta meg azzal, hogy készítsen jelentést az ügyben, amely - amióta a The Washington Post cím ű amerikai lap tavaly novemberben nyilvánosságra hozta, hogy szerinte a CIA a terrorizmus elleni küzdelem keretében titkos fogolytáborokat üzemelt etett Európában - folyamatosan a média reflektorfényében van. Marty idén januárban k ö zzétett el ő zetes jelentésében úgy fogalmazott, hogy "nincsenek megdönthetetlen bizonyítékok arra, miszerint a CIA titkos fogdákat m ű ködtetett volna Romániában, Lengyelorsz ágban vagy más országokban". Ugyanakkor az akkori dokumentum szerint számos jel arra utal, hogy valóban létezett egy rendszer, amelyben a kínzásokat "delokalizálták" (más, az emberi jogi követelményeket enyhébben kezel ő országokba telepítették), "alvállalk ozásba adták". A jelentés állításait
