Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-08
18 Bugár Béla: Sok mindenért csak egyedül harcoltunk Dátum: 20060608 03:07 Beküldte: felvidek Forrás: Dunaszerdahelyi Hírnök Bugár Béla pártelnök szerin t pozitívumok és adósságok egyaránt vannak az MKP nyolcéves kormányzásának mérlegén. Négy évvel ezelőtt az NATO és az EU- tagság egy fontos cél volt, Szlovákiát időközben felvették mindkét szervezetbe. Ha az MKP nincs a kormányban, nem biztos, hogy ez si került volna, nyilatkozta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki jelenleg a parlament megbízott elnöke is. „Fontos, hogy a tagság nekünk mit jelent. Új munkahelyeket a határ másik oldalán. De egy dunaszerdahelyi, aki Győrbe ingázik, vagy egy komáromi, aki magyar Komáromban a Nokiában dolgozik, annak jobb átugrania oda, mint Pozsonyba utazni.“- vélekedett az MKP elnöke. Négy évvel ezelőtt 2002ben Dunaszerdahelyen például a munkanélküliség 18 százalék körüli volt, ma hét százalék táján mozog. A dunaszerdahelyi járásban legalább négy beruházó telepedett le és teremtett munkahelyeket. „Nem beszélve arról, hogy a gyorsforgalmi út megépítése bekerült a 2007es 2013as európai uniós tervezetbe, s ezért egyedül az MKP harcolt. A Dunaszerdahely és S omorja közötti gyorsforgalmi út megépülése az egyik feltétele annak, hogy komoly beruházó jöjjön Szerdahelyre az épülő ipari parkba, hogy legalább 2 500 új munkahelyet teremtsen“ – nyilatkozta Bugár. Sorolhatnám – folytatta Bugár – hogy a dunaszerdahely i járásban hány kultúrház, szociális központ, hány iskola lett felújítva az MKP minisztere által vezetett tárca uniós forrásaiból. S ami még az MKP pluszhozzájárulása, az az 5 százalék, amit be tudta biztosítani a holdudvarában lévő vállalkozók, emberek és alapítványok segítségével. Ezek az 5 százalékokat odaadták az egyes önkormányzatoknak. Bugár Béla úgy véli, azzal, hogy az MKP kormányzati pozíciót vállalt, valójában vállalta, hogy a politikát az utcáról bevitte a kormányba és a parlamentbe. „Ma már nem kell tüntetni azért, hogy a magyar iskolák megmaradhassanak, és ne vezessék be az alternatív oktatást“. Az MKP elnöke úgy nyilatkozott, hogy az MKP mentette meg a kis falvakat a teljes leépüléstől. „Nem voltunk hajlandók belemenni abba, hogy a 2500 léleks zám alatti községek mind kevesebbet kapjanak vissza az adókból, ami a halálos ítéletükkel lett volna egyenlő. De abba se, hogy a déli falvak kárára kapjanak többet az északi települések. De egészen friss példát is említ: „Most blokkoltuk le a kormányban az t, hogy elvegyenek a délszlovákiai községektől és a hóeltakarításra északra adják oda. Mi azzal érvelünk, hogy nézzék meg az árvizeket, azok délen pusztítanak, nem pedig északon, és nemcsak a magyar falvakban, és nézzük meg itt a szúnyoginváziót. És vanna k északon szúnyogok?“ – tette fel a kérdést az MKP elnöke. Elismerte azonban, hogy a következő kormány változtathat ezen az elven, mert csak a mostani költségvetési évre szól. Önkritikusan szólt arról is, hogy nem sikerült például elfogadni a kisebbségi k ultúrák finanszírozására vonatkozó törvényt, de az MKP elérte, hogy a duplájára, 160 millióra emelték a kisebbségi kultúrák támogatását. „Létrehoztuk Komáromban a magyar egyetemet, de számos dolog nem sikerült a kisiskolák területén. Ha megszűnik néhány ki siskola, mert nem sikerül fenntartani, akkor az iskolabuszok rendszerét kell bevezetni, ezt szorgalmazza a párt programja is. A benesi dekrétumok negatív következményeinek megszüntetését sem érte el a párt, de ez hosszú távú program, hiszen az egyetem is t izennégy éves erőfeszítések után sikerült. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően elfogadtuk a az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját, de azt a nyolc törvényt, amely lehetővé tenné a gyakorlati végrehajtását, már nem volt hajlandó elfogadni a parlament“ – összegezte Bugár. Lapunk felvetésére megerősítette, az említett törvények nélkül is alkalmazható lenne a charta ott, ahol a magyarság aránya eléri a húsz százalékot, hiszen ez nemzetközi jogi erejű dokumentum, amit Szlovákia ratifikált, ez ért hazai törvények felett áll. Bugár ezt egy történettel támasztotta alá: „Olvastam a vatikáni szerződéssel kapcsolatban a miniszterelnöknek készített elemzést, s e szerint, ha megvan a nemzetközi norma, akkor az a honi jogszabályok fölött áll és törvény híján is alkalmazható. Mindjárt mondtam Mikulás Dzurindának, hogy akkor tehát oké a nyelvi charta. Azt a választ kaptam, hogy én csak mindig a saját eredményeinkre gondolok.” Ha egy magánszemély próbálná meg erre hivatkozva érvényesíteni kisebbségi jogait, vajon kiállna – e nyilvánosan valaki mellette- kérdeztük a magyar politikustól. „Az MKPra számíthatna az illető, ez lenne a párt dolga, komolyan kiállna mellette“ erősítette meg az MKP elnöke. Bosszankodott ugyanakkor amiatt, hogy a meglévő törvényekk el sem élnek a magyarok. „A dunaszerdahelyi polgármesteri hivatalhoz vajon például hányan írtak magyarul kérvényt? Joguk van rá, de nem használják a
