Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-08
16 Robbanásveszélyes helyzet alakult ki közben DélOszétiában, helyszíni beszámolók szerint a déloszét hadseregnél harckészültséget rendeltek el, Grúzia pedig a határ közvetlen közelében hadgyakorlatot tervez. Grúz vádak szerint a katonai támadástól tartó osz étok ágyúik jelentős részét az Oszétiában maradt grúzoknak otthont adó falvakra irányozták, míg az oszétok azt állítják, Tbiliszi annyi fegyvert halmozott fel az utóbbi hónapokban a térségben, amely arra utal, katonai akció várható. Az oszétok egyébként j ogi fronton indítottak támadást: a helyi vezetők eljuttatták az orosz bíróságoknak azokat a bizonyítékokat, amelyekből szerintük az következik, hogy DélOszétiát és a jelenleg is Oroszországhoz tartozó ÉszakOszétiát jogellenesen választották szét a szovje t vezetők, és hogy hivatalosan DélOszétia sohasem lépett ki Oroszországból. Az oszétok arra számítanak, az orosz alkotmánybíróság elfogadja bizonyítékaikat, és lehetővé teszi a terület Oroszországhoz való visszatérését. Az ugyancsak Grúziából kiszakadt A bházia is újult erővel követeli függetlenségének elismerését, és az Oroszországhoz való csatlakozás lehetővé tételét. "Koszovó önrendelkezési jogának elismerésével és Abházia hasonló követelésének elutasításával a nagyhatalmak ismét igazságtalanul viselked nek. Amennyiben nem változtatnak álláspontjukon, Abházia elutasíthatja a nemzetközi közvetítést, és saját kezébe veheti a válság megoldását" - jelentette be múlt pénteki közleményében az abház külügyminisztérium. A szemmel láthatóan időzavarba került Grúz ia közben arra emlékeztette Moszkvát, hogy politikájával az oroszországi szeparatistákat is erősíti, és aligha okoz majd meglepetést, ha az Oroszországtól elszakadni akaró csecsen politikai erők megkérdezik majd, miért nem válhat függetlenné Csecsenföld, h a az oroszok támogatják a grúziai szakadárokat. Csecsenföld ugyanis 1991ben népszavazáson erősítette meg az északkaukázusi köztársaság függetlenségét, és az akkori vezetők ezt követően bejelentették, a Csecsen Köztársaság elszakad Oroszországtól. Moszkva nem ismerte el a függetlenségi nyilatkozatokat, és két háborút is indított, hogy helyreállítsa Oroszország területi egységét, illetve elejét vegye a Csecsenföldről kiinduló terrorista akcióknak. Az orosz politikaváltás nem csak Grúziát hozza nehéz helyze tbe, hiszen egy másik volt szovjet tagköztársaság, Moldova területén is létrejött a kilencvenes évek elején egy Moszkvabarát szakadár állam, a Dnyeszter menti Köztársaság. A Dnyeszter mentiek ugyancsak a koszovói precedens okozta dominóhatás érvényesülésé ben bíznak, ám helyzetüket rontja, hogy Abháziával és DélOszétiával ellentétben - ahol a lakosság közel kilencven százaléka orosz állampolgárságot kapott már - a Moldova és Ukrajna közé ékelt szakadár állam nem határos Oroszországgal. Ugyanakkor Moszkva e kérdésben is megkeményítette álláspontját, hiszen immár hallani sem akar azon 1999es kötelezettségvállalásáról, mely szerint a Dnyeszter menti Köztársaságban maradt hatalmas mennyiségű volt szovjet fegyverzet és lőszer kivonása után visszahívja a térségb en szolgáló békefenntartóit. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter a múlt héten Bakuban közölte: Moszkva csak a válság politikai rendezése után vonja ki békefenntartóit a térségből. vissza NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA Józsa: A hatalmi szervekben “nem tudatosodott a kisebbségek léte” − Kétnyelvű személyi igazolványok a jövő héttől Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke tegnap Palicson kijelentette, hogy a szerbiai hatalmi szervekben “nem tudatosodott a kisebbségek lé te” , de ez nem a rossz politikáról tanúskodik, hanem hozzá nem értésről. A magyar nyelv hivatalos használata a közigazgatási szervekben és az igazságügyben a témája annak a négynapos szemináriumnak, amely tegnap vette kezdetét Palicson. Tegnap felszólalt Zoran Stojković szerbiai igazságügyi miniszter is, aki szerint a magyar nyelv hivatalos használatát illetően a legnagyobb gondot a jogi szakterminológia használata okozza, de a minisztérium már alkalmazott fordítókat. Szerinte Szerbiában „nem rosszak az előírások”, de gond van az alkalmazásukkal. Dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és kisebbségügyi titkár kijelentette: „Habár a köztársasági és a tartományi hatalom ellenzéke egymásnak, mi jól együttműködünk az igazságügyi minisztériumm al és szerintem ennek látható is az eredménye” – idézi a Beta.
