Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-07
18 – Várhatóe előrelépés ezen a téren? – Biztos, hogy lennie kell, hisz a Duna Televízióval is így kezdődött minden. De a Kárpátmedencében is minden csoda három napig tart, és biztosan be fogják látni, hogy nem uszítunk senkit, nem akarunk rosszat, kinyújtott kézzel közelítünk. Van például egy olyan műsorunk is, a Parlando, amelyben mindig a többségi nemzetek szólalnak meg, és elmondhatják, hogy ők miként látnak bennünket, magyarokat. Nekem rögeszmém az, hogy lehet szidni egymást, lehet anyázni, azt is el lehet monda ni, hogy de szívesen megölnélek, de ha két ember szemben áll egymással, akkor ez mindig nehezebben megy. Tehát ha neki meg kell fogalmaznia egy gondolatot rólunk, magyarokról, bárki legyen ez, egy szlovák, egy szerb, egy román, egy osztrák vagy szlovén pol itikus vagy magánember, az jobban meggondolja, hogy mit mond, ha neki kell megfogalmaznia. Ezért találtuk ki ezt a műsort. Sok más műsorunk, élő adásunk is van, és ideje lenne, hogy ezt idehaza is lássák, mert az ember szülőföldjére mindig másképp gondol, mint bármilyen más területre. – Milyen hazajönni? – Nekem ugyanolyan, mint bárhol lenni, mert nekem a Kárpátmedence a hazám, azon belül, hogy Kolozsváron születtem, ami egy isteni csoda, mert az egy fantasztikus történelmi város, azon belül, hogy Székely udvarhelyhez kötődöm, mert nagyszüleim ott éltek, és azon belül, hogy a csíksomlyói búcsúba ilyen lélekkel jövök, valamint hogy egyáltalán kitaláltam 1993ban, hogy a csíksomlyói búcsút közvetíteni kell, ami nagy öröm, de mindnyájunknak, akik ebben benne v agyunk 14 esztendeje. – Bizonyára nagyon sok méltatást, köszönetet kapott azért, hogy elindult a csíksomlyói búcsú közvetítése. – Ennek igazán nincs jelentősége, mert ha az ember egy szolgálatot, nemzetszolgálatot vállal, akkor azt nem azért teszi, hogy b árki megköszönje. Én mindig zavarban vagyok, ha valaki külön megismer vagy szól ezért. Nem is szabad erről beszélni. Ez egy titkos szövetség a nemzettel, nemzeten belül, amit nem szabad kifecsegni. – Személyesen mit jelent önnek a csíksomlyói búcsú? – Ref ormátus vagyok, de nagyon fontos nekem a búcsú. Apai nagyanyám római katolikus volt, és volt úgy, hogy a Szék útján térden csúszva ment föl a Szűzanyáig, de nem azért, mert annyira bűnös lett volna, hanem mert akkora hite volt. Amikor én eljövök ide, ez az én Juliska nagymamán is velem van, és a sajnos már elhunyt édesapám is, aki szintén római katolikus volt. – Említette székelyudvarhelyi kötődését. Milyen gyakran látogat Székelyudvarhelyre, és hogyan látja most a várost? – Amennyire gyakran lehet, látom. Él egy nagynéném még ott, és édesanyámat is elhozom, amikor lehet. Sok barátom is van, hisz a nyári vakációkat mindig ott töltöttük a nagyszülőknél. Én ezt a testvérharcot, ami Erdélyben dúl, a lehető legfájdalmasabbnak tartom, és Székelyudvarhely is enne k egyik kitüntetett helye. Mi, magyarok olyanok vagyunk, mint a skorpiók, ha nem bántanak kívülről, akkor megmarjuk mi saját magunkat. Ez bűn, akárhogy is teszszükvesszük. Ha a vesztes oldalon állunk, annak mindig ez az oka. vi ssza Kiss Edit, Udvarhelyi Híradó Ismét megtorpedózták a kisebbségi törvényt [ 20060607 - 06:51:55 ] Több mint kétórás heves összetűzések után, a képviselőház jogi, oktatási és kisebbségjogi egybev ont bizottsága kvórum hiányában ismét felfüggesztette a kisebbségi törvény tervezetének a megvitatását. A konfliktus tulajdonképpen a múlt heti ülés vesszőparipájának számító anyanyelvi oktatás témája körül alakult ki, ugyanis az ellenzékiek továbbra sem egyeznek bele a Románia földrajza és a románok történelme tantárgyak anyanyelven való oktatásáról. A nagyromániás Olguta Vasilescu Mihail Hardau oktatási miniszter véleményére hivatkozott, aki szerint az említett tantárgyakat csakis román nyelven kellene tanítani. A vita következtében a szociáldemokrata Anghel Stanciu képviselő elhagyta a tárgyalótermet, így ezúttal sem sikerült előrelépéseket tenni a törvénytervezet kapcsán. vissza Krónika
