Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-07
13 államközösség lobogóját a minapig papíron létezett szövetség kormányának helyt adó hatalmas belgrádi épületkomplexumban is. vissza Készek letaglózni a „szent tehenet” − F ico balra fordítaná Szlovákia kormányrúdját, és változtatna az adórendszeren · A Smer elnöke büszke MSZPs kapcsolataira 2006. június 7. (10. oldal) Neszméri Sándor Pártja gazdasági programjával igyekszik megszólítani a szlovákiai magyarokat Robert Fico, aki úgy véli, a Magyar Koalíció Pártja nem tett semmit az ország déli régióit sújtó szegénység felszámolásáért. A nacionalista irányvonaláról is ismert IránySzociáld emokrácia (Smer) párt másfél héttel a választások előtt magabiztosan vezeti a népszerűségi listát. A Smer elnöke lapunknak adott interjújában élesen bírálja a jelenlegi pozsonyi kormány egészségügyi reformját. Fico szerint nem nevezhető reformnak az, hogy a miniszter részvénytársasággá alakította át a közszolgálati biztosítókat, amelyek ellenőrzését átvették a pénzügyi csoportok, így ez utóbbiak ellenőrzik a közpénzeket. A közvéleménykutatási eredmények szerint nyolc párt juthat a parlamentbe, és a kormán ykoalíciós többség parlamenti biztosításához legalább három pártnak kell összefognia, miközben úgy tűnik, a Smer alakíthat kormányt. Minthogy ön elzárkózik a lehetséges partnerek megnevezésétől, arra kérem, azt árulja el, milyen alapon választanak majd par tnereket? – Nem vitás, a célunk a győzelem. Milyen párt az, amelyik csak ötödik kerék akar lenni a kocsiban?! Ráadásul olyan arányban akarunk nyerni, hogy a leendő koalíciós kormány a középtől balra helyezkedjen el értékrendjét tekintve. Képletesen úgy szo ktuk mondani, hogy az eddigi jobboldali kormány az elmúlt nyolc évben az ország rúdját folyamatosan a nagyvállalatok és a kimagaslóan keresők felé fordította, éppen itt az ideje annak, hogy mi átfordítsuk azok felé, akik átlagos keresők vagy annál is rossz abb gazdasági helyzetben vannak – azzal a céllal, persze, hogy a hazai össztermék növekedése minimum ötszázalékos legyen. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy megvalósíthassuk átfogó szociális programunkat, amelyről folyamatosan beszélünk. Ezen belül a legfo ntosabb, hogy az országot a szolidaritás jellemezze. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a gazdagok szűk köre egyre vagyonosabb, a többiek életkörülményei pedig egyre rosszabbak és egyre nő a szegénység, ami Szlovákiára eddig nem volt jellemző. – Nyilván az új adóreformra gondol, amit jeleztek választási programjukban. De hadd mondjam el, hogy a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül – amelyek szóba jöhetnek a Smer koalíciós partnereiként – egyik sem szándékozik megszüntetni az egyenadót. Mihez kezdenek így? – Tudja, valakiknek ebben az országban sikerült szent tehenet csinálniuk a reformokból, méghozzá olyat, amelyhez hozzá sem szabad nyúlni, mert felháborodik a világ. Én meg azt mondom, hogy a politikus azért is politikus, hogy kimondja a bizonyos köröknek ke vésbé tetsző dolgokat. Ugyanúgy 19 százalékos adót fizet az a menedzser, aki havi 150 ezer koronát keres, mint az az egészségügyi nővér, aki 1011 ezret. Amíg az egyik észre sem veszi, hogy adózott, a másik szinte elszegényedik. Elnézést a durva megfogalma zásért, de mi készek vagyunk letaglózni a „szent tehenet”, mert egy igazságtalan adóreform nem maradhat érinthetetlen. De ugyanez vonatkozik a társasági adókra is. Miért fizet ugyanannyit egy közepes vállalkozó, mint például egy magánosított monopolhelyzet ben lévő óriáscég, vagy a bankok és pénzintézetek?! És hogy van az, hogy az általános forgalmi adó is egykulcsos, és 19 százalékot kell fizetni az élelmiszerekért, az egészségügyi szolgáltatásokért, az iskolaszerekért, de még az iskolatejért is? Mi ebben a z igazság és szolidaritás? Ha ez így lenne, Európa gazdagabb, erősebb országaiban, ahol a lakosság is sokkal jobb helyzetben van, mint nálunk, miért nem vezették be? Száz szónak is egy a vége, mi hozzányúlunk a „szent tehénhez”: bizony, meg fogjuk változta tni az adórendszert. – Az egészségügyi reform megszüntetését is kilátásba helyezték, igaz, az eddig megvalósított változások egyegy részét mindenki bírálja. Önök hogyan képzelik el az egészségügy működését? – Tisztázzunk valamit! Az egészségügyi rendszer esetében ne beszéljünk reformról. Miért nevezzük reformnak azt, hogy a miniszter részvénytársasággá alakította át a közszolgálati biztosítókat, majd ellenőrzésüket átvették a pénzügyi csoportok, azaz a pénzügyi csoportok ellenőrzik a közpénzeket, nem melle sleg több tíz milliárd koronát. Miért reform az, ha a miniszter bevezeti a vizitdíjat, a vénydíjat, a kórházi ágyhasználati hozzájárulást, miközben az egészségügyi szolgáltatások színvonala nem javul? Miért reform az, ha a miniszter lehetővé teszi az igen értékes egészségügyi intézmények privatizációját és megint csak többmilliárdos vagyonhoz juttatja a pénzügyi köröket? Én óvok mindenkit az ilyen lépésektől, felhívom mindenki figyelmét a világon, hogy a közegészségüggyel ezt nem szabad megcsinálni. Tehát h ogyan tovább? Elsőként meg kell szüntetni a részvénytársaságokat, a biztosítóknak
