Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
22 A konferencián a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai, az ausztriai, erdélyi, és a délvidéki meghívottak is beszámoltak az ottani magyarság problémáiról. A délutáni kerekasztalbeszé lgetés három témát ölelt fel: a határon túli magyarok helyzetének megváltozása az új európai viszonyok között (az Európai Unió jelenlegi tagjai és a közeljövőben taggá váló országai és a többi ország helyzete közötti eltérés); a fiatal generációk magyarság tudata és a támogatáspolitika. A köztársasági elnök által kezdeményezett „Határon túli magyarság a XXI. században. Tények és perspektívák – egy új megközelítés igénye” című konferenciasorozat abból a célból jött létre, hogy a határon túli magyarok helyzet ét és problémáit a lehető legpontosabban megismerhesse a hazai politika. Az államfő kezdeményezése mögött egy megújult szemlélet alapjainak lerakása áll, mivel Sólyom László elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erős ítését, aminek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése – írta a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi közleménye, amely szerint a problémák és a perspektívák együttes feltárásával „az államfő hatni akar arra, hogy megváltozzék a határ on túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés”. Az államfő elképzelései szerint a találkozósorozat éveken át tart majd. Évente kéthárom alkalommal ülnének össze a meghívottak. Sólyom László azt is hangsúlyozta: kezdeményezése n em kívánja helyettesíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját. vissza A folytatásban bízva Magyar Nemzet 2006. május 5. Szerző: Pataky István Némi iróniával élve jó oldaluk is van a mélypontoknak: innen csak felemelkedn i lehet. A magyar – magyar kapcsolatok az utóbbi két esztendőben – de elsősorban a kettős állampolgárságról döntő népszavazás után – olyan szintre jutottak, amely példátlan a rendszerváltozás utáni időszakban. A választási eredmény ismeretében értelmetlen újra felsorolni a Gyurcsánykormány romboló nemzetpolitikai tevékenységét. Adott egy helyzet, amelyből most a kiutat kell keresni, s ehhez a kétségtelenül kellemetlen szituációhoz kell valahogyan alkalmazkodniuk mindazoknak, akik továbbra is őszintén gondo lják a határon túliak iránti elkötelezettséget. Azzal mindenki tisztában lehet, hogy a folytatásra felhatalmazást kapó balliberális kabinet nem fog önmagától alapvető változást kezdeményezni a kisebbségben élő magyarok helyzetének kezelését illetően. Enne k már hangot is adott a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott exállamtitkára. Szabó Vilmos szerint nem várható erre vonatkozó meglepetés az új kormányprogramban. A kérdés most már csak az, hajlandó lesze Gyurcsány Ferenc legalább a Magya r Állandó Értekezlet összehívására, vagy végleg jegelni kívánja azt a fajta egyeztetést, amelyre még Horn Gyula és Medgyessy Péter is igényt tartott. Mert tárgyalás nélkül a minimális közös nevezőnek az esélye sem lehet meg. A köztársasági elnök megtette az első lépést a konszenzuskeresés felé. A Sándorpalotában megrendezett tegnapi egyeztetés nem csak az anyaországi pártoknak szólt. A meghívottak a határon túli társadalomtudomány és civil szféra ismert képviselői voltak, akik mögött odahaza sem áll polit ikai szervezet, így nem kerülhettek abba a kényszerhelyzetbe, hogy az óvatos mérlegelés vagy öncenzúra miatt korlátozzák véleményüket. Az utóbbi esztendőkben a szomszédos országokban élő magyar közösségekben is érezhető volt egyfajta igény a politikához na gyon szorosan kötődő képviseletek részbeni kiváltására. Látni kell, hogy az egyébként rendkívül fontos egység sok esetben a változatlanság irányába vezet. Hisz addig, amíg Romániában vagy Szlovákiában a magyar szövetség/párt szavazói révén parlamenti képvi selethez tud jutni, nem érzi a változtatás szükségességét. A törvényhozásban való jelenlét esetleges elvesztése azonban már túl nagy ár a váltás megtételének felismeréséhez. E csapdahelyzetből jelenthet kiutat a civil szféra nyomásgyakorló aktivitásának me gerősödése, s ilyen jellegű elmozdulások érzékelhetők is voltak az utóbbi időszakban a határon túli magyarok körében. Egy minimális konszenzusra épülő nemzetpolitikának meg kell határoznia azokat a pilléreket, amelyek a különböző országokban és ezáltal má smás helyzetekben lévő magyar közösségek számára jövőképet, kapaszkodót, elérendő célokat fogalmaznak meg, de ezzel párhuzamosan mindennapos megoldáskeresésre, politikai jelenlétre is szükség van. Tegnap Sólyom László első körben politikamentes képet kapo tt a határon túliak
