Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
18 A konferencián egyébként a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek 17 civil képviselője tartott előadást. Sólyom László a rendezvény után közölte, a konferenc iasorozat novemberben folytatódik, és továbbra is civil körben kíván tanácskozni, a határon túli magyar pártok képviselői ezután sem kapnak meghívást. Következtetései közül csak néhányat osztott meg a sajtó képviselőivel. Elmondta, nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. H ozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a Magyarországgal szomszédos országokban. Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után. Megemlítette, szociológiai felmérés szerint a magyar ajkú lakoss ág gyengébben képzett, mint a többségi lakosság, a magyar értelmiség szinte hiányzik. Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít s emmiféle nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik – tette hozzá a köztársasági elnök. Kiemelte azt is: a magyar ide ntitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe. A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete. vissza Gazda Árpád, Krónika A nemzetp olitikáról értekezik ma Sólyom László a határon túli magyarok képviselőivel 13:33; 4.5.2006 Sólyom László köztársasági elnök mára konferenciát hívott össze a Sándorpalotába, amelyen Magyarország határain kívül élő magyar tudósokkal, közéleti személyisége kkel vitatja meg a határon túli magyarok helyzetét, hogy minél pontosabban megismerje a problémáikat. A program szerint előbb a résztvevők bemutatják saját régiójukat. Ezután három témáról folytatnak kerekasztalbeszélgetést. Ezek: a határon túli magyaro k helyzetének megváltozása az új európai viszonyok között, a fiatal generációk magyarságtudata, valamint a támogatáspolitika. Az államfő a nem nyilvános tanácskozásra olyan személyiségeket invitált meg, akik „tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterü letük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről". „A konferenciasorozat célkitűzése a határon túli magyarság kérdésével kapcsolatban egy megújult szemlélet alapjainak lerakása, mindenekelőtt a magyarorsz ági közvélemény és a közélet számára" - áll a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében. Erdélyből Bakk Miklós politológus, Vetési László lelkész, Székely István, a Magyar kisebbség folyóirat felelős szerkesztője, Jakabbfy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője, Horváth István, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója és Kiss Tamás, az RMDSZ demográfiai munkacsoportjának a vezetője vesz részt. A Krónika értesülései szerint az erdélyi meghívottak másmás témaköröket kívánnak felvetni a köztársasági elnökkel folytatott beszélgetésen. Bakk Miklós az autonómia ügyét tekinti a rendezvény egyik legfontosabb kérdésének, így a politológus az erdélyi magyarság politikai helyzetébe és autonómiatörekvésekbe nyújt bepillantást. Vetési László a szórványmagyarságról, ezen belül a csángó közösségről kíván értekezni. Székely István a magyarországi támogatási rendszerek újragondolásához kíván támpontot adni, míg Horváth István többek között az oktatáspolitikáról kíván véleményt nyilvánítani. Kiss T amás úgy nyilatkozott, ő az elmúlt évek kutatásai alapján modellezni próbálja a népességi adatok jövőbeni alakulását. Jakabbfffy Tamás nem kívánt részletekbe bocsátkozni. (mti, népszabadság, krónika) vissza
