Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
15 Egyébiránt tudni való, hogy püspökünk a sajtó által neki feltett kérdésekre válaszolva fejtette ki véleményét a választásokról. Úgy ítéli, hogy ezekre a kérdésekre természetes kötelessége volt feleletet adnia. 3. Tőkés László kikéri magának a F idesz"vazallus" és a "Fideszkuncsaft" becsületsértő kifejezéseket. Úgy ítéli, hogy megnevezett társaival együtt szabad meggyőződésből és akaratból, becsületes nyíltsággal állt ki a FideszMagyar Polgári Szövetség oldalán. Nem hiszi, hogy ebbéli jogát val aki is megkérdőjelezheti. Még kevésbé érdemel ezért alantas kigúnyolást. 4. A választásban részt vevő pártok iránti "egyenlő közelség" elve igen tetszetős, de alapvetően hamis. Kis Tibor és sértegető társai is beláthatják: az erdélyi, a határon túli magy arság nem lehet "egyenlő távolságra" azokhoz, akik a 2004. december 5i népszavazás alkalmával bántó módon ellene kampányoltak (1), valamint azokhoz, akik egyértelműen melléjük állottak (2). 5. A "pártalapú klientúrafinanszírozás" gyakorlata nem annyira a Fidesz, hanem sokkal inkább a Medgyessy- és a Gyurcsánykormányok sajátja, melyek az elmúlt négy esztendőben az erdélyi magyar közösséget többékevésbé összetévesztették az RMDSZ nevű érdekszövetséggel. 6. Az "egyenlő közelség" elve akkor volna megvaló sítható, hogyha a távolabb valók valóságosan közelednének egymáshoz. A kívánatos az volna, ha egyetemes nemzeti ügyekben valóban ez az elv válna meghatározóvá. Ebben a vonatkozásban csak egyet lehet érteni a cikk szerzőjével, aki "új magyarmagyar egyeté rtés megalapozását" és ez irányú reformot sürget. Ebben a viszonylatban óvatos derűlátásra ad okot Gyurcsány Ferenc ama kijelentése, mely szerint ő "10 millió magyar felhatalmazásával, de 15 millió magyar érdekében" kíván kormányozni. Kíváncsian várjuk í géretének beváltását. Nehéz eldönteni, milyen közösség nevében írta fenti sorait Tőkés László. De tulajdonképpen mindegy is - bármely általa képviselt (vagy képviselni vélt) közösség valóban azt fájlalhat a magyar választások kapcsán, amit akar. Amíg csa k ezt teszi, semmi gond. Ugyanígy "elvitathatatlan" azonban a hazai szavazónak az a joga, hogy ő meg olyan összetételű Országgyűlést alakítson ki voksaival a következő négy évre, amilyen neki tetszik. Most éppen ilyen színű törvényhozást, kormányt válasz tott - kéretik belenyugodni. Nem pedig a szavazás óta egyfolytában "végveszélynek", az erdélyi magyarság "magára maradásának", "nagy romlásnak" állítani be a magyar nép szuverén döntését, megkérdőjelezve ezzel demokratikus érettségét. Ha ilyesmi belülről t örténik, az sem szép dolog. Kívülről pedig végképp nem. Ami pedig a klientúrafinanszírozást illeti, Tőkés püspöknek nem róható fel, hogy szívéhez azok az évek állnak közelebb, amikor még nagy szava volt neki annak eldöntésében, ki kap és mennyit Erdélyben a magyarországi adóforintokból támogatás címen. Nyilván jobb osztogatni, mint nem; azért sem érheti szemrehányás, ha netán úgy gondolná, akkoriban jobban mentek a dolgok. Ebben teljesen megértem önt püspök úr - üzenem neki a tájékoztatási szolgálatán keres ztül, ha már ő is volt olyan kedves, hogy ennek közbeiktatásával üzenjen nekem. vissza Sólyom: "Oktatás nélkül nehéz megőrizni az identitást " 2006. 05. 04. 18.34 Az identitás megőrzésének fontosság ára hívta fel a figyelmet Sólyom László a határon túli magyarság helyzetével foglalkozó konferencia után. A köztársasági elnök szerint fontos tanulsága az eseménynek, hogy nem lehet általánosságban beszélni határon túli magyarságról, mert különbséget kell tenni a tömb és szórványmagyarság, valamint a már uniós országokban, s a csatlakozás előtt álló államokban élő magyarság között. A köztársasági elnök kezdeményezésére a határon túli magyarok helyzetével foglalkozó konferenciát rendeztek a Sándor palotában . Sólyom László a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, a közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket hívott meg. A résztvevők kerekasztal beszélgetést folytattak a határon túli magyarok
