Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
12 Az új keleteurópai demokráciák támoga tására szólítottak fel a vilniusi csúcstalálkozó résztvevői - ÖSSZEFOGLALÓ Vilnius, 2006. május 4., csütörtök (MTI/AFP) - Az új keleteurópai demokráciák és a diktatúrától megszabadulni igyekvő fehérorosz erők támogatására szólítottak fel vezető európa i és amerikai politikusok csütörtökön a baltikumi és feketetengeri állami vezetők vilniusi csúcstalálkozóján. Bár Dick Cheney amerikai alelnök kemény vádakat fogalmazott meg Oroszországgal szemben, a két társszervező, Valdas Adamkus litván és Lech Kac zynski lengyel államfő hangsúlyozta, hogy a tanácskozás nem hordoz magában oroszellenes üzenetet. Az Európai Unió és a NATO több magas rangú képviselője, valamint Bulgária, Románia, Ukrajna, Grúzia, Moldova, Észtország és Lettország vezetői előtt Cheney él esen bírálta Moszkvát, mondván, hogy Vlagyimir Putyin elnöksége alatt letért a demokrácia ösvényéről, korlátozza az emberi jogokat és fegyverként használja kőolaj- és földgázszállításait. "Az orosz kormány eltúlzott és helytelen módon korlátozza a jogo kat. Az orosz kormány más lépései a kívánttal ellenkező hatást érnek el, és veszélybe sodorják a más országokkal való kapcsolatait" - mondta a Cheney a konferencián, amelyen a volt szovjet blokk országainak a NATOhoz és az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat ait vették górcső alá. Az amerikai alelnök szerint nincs olyan méltányos ok, amely szentesítené a kőolaj és a földgáz felhasználását a zsarolás és a manipuláció eszközeként, és senki nem igazolhat olyan akciókat, amelyek megsértik más országok szuverenitás át vagy akadályozzák a demokratikus változásokat. Kremlbarát politikusok körében felzúdulást keltettek Cheney kemény szavai. Valentyin Kupcov, az orosz alsóház alelnöke vitatta az Egyesült Államok jogát arra, hogy kioktassa Oroszországot a demokráciár ól. Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök azt mondta, hogy Cheney beszéde provokációnak és az orosz belügyekbe való beavatkozásnak tűnik. Dmitrij Peszkov helyettes szóvivő közlése szerint maga a Kreml szubjektívnek minősítette Cheney értékeléseit és teljes é rtetlenséggel fogadta - jelentette Palotás László, az MTI moszkvai tudósítója. A grúz elnök a volt szovjet birodalomból kiemelkedő, szárnyukat próbálgató új demokráciák nemzeti önállóságának és gazdasági növekedésének aláásásával vádolta Oroszországot. Mihail Szaakasvili szerint "a birodalmi múlt után sóvárgó" Moszkva a kommunizmus bukása óta fenyegetést jelent Grúzia, Ukrajna és a balti államok demokratikus vívmányaira. Azt mondta, hogy Oroszország "új eszközöket, például az energiafüggőséget, az állam i cenzúrát és a nemzeti monopóliumok hatalmát" használja föl arra, hogy megfélemlítse szomszédait. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja segítséget ígért az unió nevében a karabahi, a moldovai és a grúziai konfliktusok megoldásához. Solana ugyanakkor döntőnek nevezte Oroszország részvételét a a Moldovától elszakadt Dnyeszteren túli köztársaság, az Azerbajdzsánhoz tartozó, de túlnyomórészt örmények lakta Karabah, illetve a Grúzia két szakadár országrésze, Abházia és DélOszétia körüli konfliktusok feloldásában. Hasonlóan lényegesnek mondta a demokrácia megerősítését, ugyanis "összefüggés áll fenn a demokrácia és a konfliktusok feloldása között. vissza Markó előre rögzített támogatást szeret ne az új kormánytól 2006. május 4., csütörtök 19:25 Az új magyar kormány megalakulása után azonnal tárgyalni akar az RMDSZ. Ezt nyilatkozta csütörtöki sajtóértekezletén Markó Béla, a szervezet elnöke. Egyben hozzátette: el akarja érni, hogy a magyar kö ltségvetésből előre és automatikusan járjon támogatás a határon túliaknak. Az RMDSZ elnöke elmondta: a választások után rögtön kapcsolatba lépett Gyurcsány Ferenccel és megállapodtak a mielőbbi tárgyalásokról. Az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar kormány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind pedig nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság céljainak érvényesítéséhez és hatékony, átláthatóbb és stabil anyagi támogatást vár a kultúra, az oktatás és a szellemi é let területén. Markó Béla fel fogja vetni Gyurcsány Ferencnek, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy ezentúl a mindenkori költségvetés egy előre rögzített hányada jusson a határon túli magyarságnak, hogy a támogatási rendszer ne legyen kiszolgáltatva a költségvetés szeszélyeinek. Ami pedig a magyarromán államközi kapcsolatokat illeti Markó Béla elmondta, hogy a bukaresti kabinet ülésén már szóba került a következő közös kormányülés előkészítése, ez Budapesten lesz ősszel, úgyhogy a felkészülést el kell kezdeni. Ezt is megbeszéli Gyurcsány Ferenccel, illetve mérleget készítenek arról, mi valósult meg a múlt októberi találkozó határozataiból.
