Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
10 A nézetek között nagy a különbözőség a szerb küldöttségnek azt a javaslatát illetően is, hogy hozzanak létre nagy számban új településeket. A belgrádi küldöttség egyik, n évtelenül nyilatkozó tagja úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások jobban alakultak a vártnál, az albán fél elfogadott több olyan alapelvet, amelyet Belgrád javasolt. Mindenekelőtt arról van szó, hogy Szerbia elfogadja azt az alapelvet, miszerint egy települé snek legalább 5000 lakosának kell lennie, de azt kéri, hogy e szabály alól lehessenek kivételek. Aleksandar Simic, a belgrádi küldöttség tagja, Vojislav Kostunica szerb kormányfő tanácsadója hangsúlyozta, hogy "nagyon fontos megbeszélések" folynak, az emberhez méltó élet előfeltételeinek megteremtése a tét. Leszögezte, "a szerbek soha nem fogadják el, hogy Koszovó elveszett", számukra a biztonságos élet megteremtése csak ott lehetséges, ahol többséget alkotnak. A többségében albánok lakta Koszovóba n jelenleg 30 település van, s ezek közül mindössze öt településen alkotnak többséget a tartományi szinten kisebbségben lévő szerbek. Belgrád azt akarja elérni, hogy hozzanak létre 17 új települést, amelyek lakosságának többsége legyen szerb. Pristina errő l hallani sem akar, legfeljebb is csak ötre hajlandó, de sajtóértesülések szerint inkább háromnégyet tudna elképzelni. Az albán többség tárgyalóküldöttsége függetlenséget követel az 1999 óta ENSZigazgatás alatt álló tartománynak. Szerbia viszont meg akarja őrizni szuverenitását a szerb kultúra és vallás bölcsőjének tekintett Koszovó felett, és legfeljebb arra hajlandó, hogy széles körű autonómiát biztosítson a tartománynak. vissza Az RMDSZ megbeszélésre készül a megalak uló új magyar kormánnyal Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. május 4., csütörtök (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) küldöttsége Budapestre utazik, miután megalakul az új magyar kormány - közölte csütörtökön B ukarestben Markó Béla, a szövetség elnöke. Sajtóértekezletén a pol itikus a magyar sajtó képviselőinek elmondta: az RMDSZ küldöttsége Budapestre utazik, rögtön azután, hogy elkészül az új kormány programja, és megalakul Gyurcsány Ferenc kormánya. Elmondta, hogy a választások után rögtön kapcsolatba lépett Gyurcsány Ferenc cel, és meg is állapodtak, hogy mielőbb tárgyalni fognak egymással. Az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar kormány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson az erdélyi magyarság számára, felhasználva mind a kétoldalú kapcsolatokat, mind pedig a nemz etközi fórumokat - mondta Markó, aki hatékony, átláthatóbb és stabil anyagi támogatást vár a jövőben a kultúra, az oktatás és a szellemi élet területén. Markó jelezte, fel fogja vetni a magyar miniszterelnöknek: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Budapest ezentúl a határon túli magyarság számára a mindenkori költségvetés előre meghatározott hányadát fordítsa. Szerinte ugyanis ezzel el lehetne kerülni, hogy a támogatási rendszer ki legyen szolgáltatva a költségvetés szeszélyeinek. vissza Sólyom László: nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni Budapest, 2006. május 4., csütörtök (MTI) - Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni - mondta Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön azo n konferenci a után, amely az államfő kezdeményezésére jött létre a szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel, annak érdekében, hogy megvitassák a határon túli magyarok helyzetét. Az államfő a konferencia helyszínét adó Sándorpalotában délután megtartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gy ökeresen mások a magyar emberek kilátásai - hangsúlyozta. Sólyom László elmondta, hogy a konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarország ról 1956 után. Szociológiai felmérés szerint a szomszédos országokban a magyar ajkú lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a magyar ajkú értelmiség szinte hiányzik - mutatott rá az államfő. Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan á llították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle igazi nemzettudatot. A magyar
