Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-04
23 jogi képviselőjének tegnap kifejtett álláspontja szerint a fideszes politikusok a jelentés nyilvánosságra hozatala után m agyarázkodásra kényszerültek, mivel Tóth András a valós tényeket hamis színben tüntette fel, és hátrányt okozott ügyfeleinek. Az ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy a Tóthféle jelentés tartalmától saját beosztottja, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója i s elhatárolódott. vissza Megváltozott a határon túliak helyzete - Bakk Miklós: Az új politika kidolgozásakor a tudományos műhelyekre és a civil társadalomra is szükség van Magyar Nemzet 2006. május 3. Szerző: Rostás Szabo lcs Az autonómia kérdését tekinti a Sólyom László köztársasági elnök által a határon túli magyarok helyzetének feltárása céljából öszszehívott konferenciasorozat egyik legfontosabb kérdésének a mai rendezvény erdélyi meghívottja, Bakk Miklós. A kolozsvár i politológus szerint a magy ar államfő gesztusa azt bizonyítja, hogy Sólyom László számot vet azzal is, miszerint a határon túli magyarok helyzete az elmúlt tizenöt évben alapvetően megváltozott. Bakk Miklós megítélése szerint a köztársasági elnök kezdeményezése két fontos körülmény hez kapcsolódik. A kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetem közigazgatás- és politikatudományi tanszékének adjunktusa úgy véli, a Sándorpalotában ma tartandó tanácskozás egyrészt tartalmazza annak felismerését, hogy a nemzetpolitikai kérdések továbbgondol ása a magyar politikai élet kétpólusú szerkezetében majdhogynem lehetetlenné vált. Szerinte a megújuláshoz olyan keretekre van szükség, amelyekkel az új politika kidolgozásába a társadalomtudományos műhelyeket és a civil társadalmat is be lehet vonni. „Sól yom László ebben a kérdésben is, akárcsak a környezetvédelem és a környezettudatosság kérdésében, pártok feletti kezdeményező kíván lenni” – jelentette ki lapunknak Bakk Miklós. A politológus szerint másrészt úgy tűnik: Sólyom László számot vet azzal is, h ogy a határon túli magyarok helyzete az elmúlt tizenöt évben alapvetően megváltozott. Megváltozott Magyarország helyzete, immár az Európai Unió tagjaként változtak az eszközei, és más az a politikai tér, amelyben nemzeti érdekeit meg kell fogalmaznia. „De megváltoztak – eltérő módon – az egyes szomszédos országokban élő magyar közösségek kilátásai is – vélekedik a kolozsvári egyetemi tanár. – Miközben a magyar közgondolkodásban, legalábbis annak abban a részében, amely ezt a kérdést a mai magyar identitás e gyik centrális kérdésének tekinti, egy egységesítő séma van jelen. Ez a határon túliság szemüvegén át egységes csoportban láttatja a szomszédos országokban élő magyarokat, s valójában azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt tizenöt év jelentős differenciálódás t hozott. Ma már eltérőbbnek látszanak e magyar csoportok fennmaradási és reprodukciós esélyei, mind demográfiai, mind intézményi nézőpontból – mondja Bakk Miklós, aki a konferenciasorozaton az erdélyi magyar politikai helyzetet és az autonómiatörekvéseke t vázolja majd fel. Kérdésünkre elmondta: a tanácskozás egyik nagyon fontos kérdésének az autonómiát tekinti. Magyarország korábban ezt a kérdést a szomszédos országok magyar politikai szervezeteire bízta, ami szerinte lényegében helyes is volt. – Csak köz ben e szervezetek semmilyen magyar és nemzetközi támogatást nem kaptak ahhoz, hogy e terveiket érdemi célként tűzhessék az illető ország politikai napirendjére. Ezen kellene változtatni egy újabb, kreatívabb politikával, amely kihasználja azt, hogy egysége sül a közpolitika eszközrendszere az Európai Unióban – szögezte le a Magyar Nemzetnek Bakk Miklós. vissza Walker már régóta figyelte a hiányt Magyar Nemzet 2006. május 3. Szerző: Zord Gábor László Érkezésétől, azaz két és fél éve aggodalommal figyelte a magyar államháztartási hiány alakulását a budapesti amerikai nagykövet – derült ki egy tegnapi rendhagyó sajtóbeszélgetésen, melyen George Herbert Walker szokatlan módon nyíltan üzeneteket intézett a választásokon éppen c sak átesett hazai politikai erőkhöz és a kormányhoz. A nyár végén távozó Walker reformok véghezvitelére ösztönözte a régiúj kabinetet, elsősorban a költségvetési deficit csökkentésére, és a kormányzat leépítésére célozva. Kérdésünkre, miszerint mikor vett e észre a nyugtalanító hiányt, Walker a fenti válasszal szolgált, kiegészítve azzal, hogy a túlzottan nagy – szavai szerint 3200 egységből álló, egymillió embert foglalkoztató – kormányzat problematikájára a pártok kampánya hívta fel a figyelmét. A magyar politikai erők összefogására szólító, és a két ország megbonthatatlan barátságáról szóló udvariassági fordulatok mellett Walker konkrétan kitért a közbeszerzések „átláthatóságának” problematikájára is. Mint mondta, az itt működő amerikai cégek képviselői, de más külföldi és hazai üzletemberek is szóvá teszik, hogy az ország
