Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-30
13 Tuomioja az EU külügyminisztereinek hét végi bécsi tanácskozásán vet t részt, ahol a német küldöttség által felvetett ötletre reagált. Ennek értelmében az európai alkotmány „alaptörvényre” való átkeresztelésére azért lenne szükség, hogy eloszlassa azon európai állampolgárok aggodalmát, akik az európai közösség megreformálás a céljából alkotott okmányt elutasították, mert megfoghatatlannak tartották azt. FrankWalter Steinmeier német külügyminiszter kifejtette: „Németországban alaptörvénnyel rendelkezünk, amely ugyan nem hordozza magában az alkotmány szót, de jogilag azzal egy enértékű.” Az európai vezetők szerint az Európai Unió jelenlegi formájában, huszonöt tagországgal reformokra szorul. Az alapszerződést azonban mind a francia, mind a holland lakosság egyértelműen elutasította egy évvel ezelőtt, az akkori nemmel szavazók pe dig azóta nagyobb tábort tudhatnak maguk mögött. Az alkotmányban lefektetett legfontosabb pontok az uniós külügyminiszteri poszt létrehozása, a kül- és biztonságpolitikában való együttműködés kiszélesítése, a belső piac kiterjesztése, valamint a jelenlegi finanszírozási rendszer átláthatóbbá tétele. Az EU tagállamai közül tizenötnek a parlamentje ratifikálta a dokumentumot. A magyar Országgyűlés 2004 decemberében fogadta el azt. Wolfgang Schüssel, az unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria kancellárja eg y tegnapi interjúban az alkotmány megmentése mellett foglalt állást. vissza Fasiszta agitáció Szlovákiában 2006. május 30. (9. oldal) Neszméri Sándo r Meg akarjuk tisztítani a társadalmat a kommunistáktól, szocialistáktól és a liberálisoktól. Addig fogunk harcolni, amíg Szlovákia szlovák, keresztény és fehér nem lesz – hangzott el a közszolgálati Szlovák Rádió leghallgatottabb adóján a Szlovák Néppárt nevében az a jelszó, amelyet áprilisban a szlovák Legfőbb Ügyészség fasisztának minősített, s ami miatt – más egyebek mellett – az ügyészség Szlovákia történetében először betiltott egy pártot. Jelesül azt a Szlovák Testvériség – Nemzeti Párt nevű szervez etet, amely annak idején Rozsnyón megbecstelenítette a Kossuthszobrot, egy éve pedig Révkomáromban okozott botrányt, ahol ugyancsak a „tiszta Szlovákiáért” kiáltott elnöke, Marian Kotleba. Szintén Kotleba okozta azt a botrányt, amely alig néhány órával a hivatalos választási kampány megkezdése után robbant ki. Pártját ugyan betiltotta az ügyészség, s ellene továbbra is folyik az eljárás a „totalitarista eszmék” propagálása miatt, ám a Szlovák Néppárt felvette listájára a besztercebányai tanárt, aki az idéz ett mondatokat a Szlovák Rádió választási műsorában mondta el. A választójogi törvény szerint a közszolgálati médiumok Szlovákiában kötelesek azonos feltételeket és teret biztosítani a választásokon induló pártoknak, a fasiszta propagandáért a rádió vezeté sét nem terheli felelősség – legalább- is jogilag nem – , a rendőrség azonban már kikérte a választási műsor hanganyagát, s szóvivője nem tartja kizártnak, hogy újabb eljárás indul, részben a Szlovák Néppárt, részben pedig Kotleba ellen. Kotleba ugyanis kif ejtette azt is, pártja a parlamentáris demokrácia helyett „rendi államot” akar létrehozni, amely szociális, faji, vallási és etnikai alapon osztaná fel az országot, s a „rendek” társadalmi súlyuknak megfelelően járulhatnának hozzá az ország építéséhez. vissza Követőkre találhat Montenegró 2006. május 30. (9. oldal) Sebestyén Imre A Szerb Nemzeti Mozgalom nevű csoportosulás aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdeké ben, hogy a boszniai szerbség kikényszeríthesse a népszavazást a Szerb Köztársaság kiválásáról a daytoni BoszniaHercegovinából. Már ötvenezren alá is írták a petíciót, amelyet majd a kedvező pillanatban át fognak adni a szkupstinának. Ám nem ez az egyetle n akció, amelynek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségének elnyerése a célja. Már hosszabb ideje plakátok népszerűsítik a kiválást mint politikai célt. Mégis meglepetésként hatott, amikor Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke egy értelműen az önrendelkezés mellett szállt síkra. Az Oslobodjenje szarajevói lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy BoszniaHercegovinát föderális államként kellene meghatározni, a föderáció tagjainak pedig joguk lenne az önrendelkezésre. Tehát bármikor dönt hetnének a kiválásról. Nem kétséges, hogy Bosznia szerb lakossága mire szavazna – s nem 55,5 százalékban – , ha erről referendumot tartanának. Dodik szerint ugyanis „ennek a közösségnek engedélyeznie kellene a referendum útján érvényesíthető önrendelkezési jogot, amit az EU által előírt demokratikus feltételek közepette szerveznének meg”.
