Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-30
9 A 620650 ezres lélekszámú Crna Gora kormányfője jó pár bírálattal illette saját, uniópárti podgoricai ellenzékét, amely nem fogadja el a népszavazás eredményét, valamint Belgrádot is. - Szer bia az elmúlt időkben túl sokat foglalkozott az őt körülvevő területekkel, s igen keveset saját magával. Az együttélés nem volt folytatható egy nálunk tizenötször nagyobb tagköztársasággal - mondta. Az országukban élő szerbeknek felajánlják viszont mindazo kat a jogokat - egészségügyi ellátás, iskoláztatás, munkavállalás, útlevél nélküli belépés és letelepedés stb. - amelyeket eddig is élveztek; más kérdés, hogy Belgrád ezt elfogadjae majd. Noha Montenegróban csupán havi 270 dollár az átlagfizetés, a minisz terelnök érezhető büszkeséggel beszélt országa államháztartási helyzetéről. A volt jugoszláv tagköztársaságok közül a legmélyebbről indultak, de mára - ötszázalékos gazdasági növekedés mellett - a legkevésbé eladósodottak a térségben. Az infláció 1,8 száza lék, a költségvetési hiány 1,9 százalék a nemzetközi hitelbesorolás BB+, a kulcsfontosságú idegenforgalom pedig 17 százalékos ütemben fejlődik. vissza Esplanádát épít a TriGránit − Magyar cég a kivitelezője az új bukaresti v árosközpontnak Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. május 30. Bukarest új központját egymilliárd euróért a TriGránit építheti fel. Román építészek hevesen bírálják a megaberuházást. Egymilliárd eurós ingatlanberuházásról írt alá memorandumot a na pokban a magyar érdekeltségű TriGránit nemzetközi fejlesztési részvénytársaság Bukarestben. A magán, és a közszféra partnerségével épülő - bevásárló, és szórakoztatóközpontot, kulturális és turisztikai létesítményeket, iroda- és parkolóházakat magába fo glaló - projekt megvalósítására vonatkozó dokumentumot a román kormány részéről Borbély László területrendezési miniszter, a TriGránit képviseletében pedig Nathaniel Rothschild szignálta. Az Esplanada City Centernek nevezett bukaresti városrészt arra a h elyre építik, ahova Nicolae Ceausescu, a volt román diktátor az öndicsőítését végző Megéneklünk, Románia! kulturális központot álmodta. Az Esplanada megvalósítására Bukarest 2003ban írt ki pályázatot, s azt - több brit, kanadai és európai befektetőt legyő zve - 2004 áprilisában a TriGránit nyerte meg. Románia eddigi legnagyobb ingatlanberuházásának számító projektet tavaly márciusban indították, majd novemberben Calin Popescu Tariceanu kormányfő jelenlétében mutatták be a román fővárosban. A végleges szerző dést a felek a mostani memorandum alapján dolgozzák ki a közeljövőben. A telket a román állam 49 évre adta koncesszióba a TriGránitnak. Borbély László szerint a csaknem 110 ezer négyzetméteres létesítményre Bukarestnek mindenképpen szüksége van. Mindenek előtt azért, hogy a főváros szimbóluma ne a Ceausescu által épített és jelenleg a parlamentnek otthont adó Nép Háza legyen, hanem azért is, hogy a város korszerű és reprezentatív új negyeddel gazdagodjon. A miniszter szerint a jövőre induló építkezés befej ezésére 710 évre lesz majd szükség, s a felépült létesítmény egy részét állami kulturális célokra kellene használni. Nathaniel Rothschild meggyőződése, hogy a román főváros az EU kapuja lesz Kelet felé, s a projekt megvalósítása a városkép színvonalát f ogja emelni. Erre a román származású George Iacobescu építész tervezőirodája is garancia erre. Todd Cowan, a TriGránit ügyvezető igazgatója szerint az egymilliárdos közvetlen beruházás további 23 milliárd eurós befektetéssel társul majd, s mindezek hatása ként több ezer munkahely jöhet létre. A TriGránit és a kormány képviselői egyaránt elégedettek. Csak a román építészek morgolódnak, akik azzal vádolják a hatóságokat, hogy az Esplanada- engedélyeket nem a kellő átláthatósággal adták ki. Mircea Ochinciuc, a Romániai Építészek Kamarájának (OAR) elnöke úgy véli, ilyen nagyszabású tervek kidolgozásába és véleményezésébe a szaktárcának kötelező módon be kellene vonnia a hazai építészek szervezeteit is. - Tiltakozunk az ellen, ahogyan a minisztérium az Esplanad aprojekthez viszonyul, s ahogyan a román építészeket diszkriminálja - jelentette ki. Ochinciuc szerint a megaprojektre nyílt nemzetközi pályázatot kellett volna kiírni, román cégek részvételével, s nem pedig kizárólag meghívásos alapon felkért külföldi cégeket versenyeztetni. Ami azonban ennél is súlyosabb, hogy az OAR szakemberei a tervben és annak elhelyezésében számos kivetnivalót találnak. vissza