Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-29
11 Somogyi Ferenc szerint ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy természetesen az EUnak képesnek kell lennie befogadásra. Mint mondta, az már tisztázódott, és ezt a francia résztvevő nagyon határozottan jelezte - mert a franciák azok, akik az utóbbi időben a leginkább az "abszorpciós kapacitásra" hivatkoztak , hogy elfogadják azt a megközelítést, amelyet "például mi, magyarok is képviselünk", h ogy az abszorpciós kapacitás nem új találmány, ez már a koppenhágai kritériumokban is szerepelt, és ezt már a korábbi bővítések esetében is alkalmazták. - Egyszerűen csak arról van szó, hogy ezt figyelembe kell venni - szögezte le a magyar külügyminiszter. vissza Plassnik szerint 2009ig kellene tisztázni az EU jövendőbeli jogi alapját - ÖSSZEFOGLALÓ Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2006. május 28., vasárnap (MTI) - Az osztrák külügyminiszter szerint az Európai Uniónak szüksége van arra, hogy legkésőbb 2009ig tisztázza jövendőbeli jogi alapjait, azaz rendezze az uniós alkotmány kérdését. Ursula Plassnik, az unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria külügyminisztere vasárnap Bécsben az EUs külügy miniszterek kétnapos informális jellegű találkozóját összefoglalva úgy fogalmazott, hogy az uniós alkotmány tervezetét továbbra is európai projektként kezelik, amelyre nem adtak ki halotti bizonyítványt. A külügyminiszter asszony megerősítette, hogy remény ei szerint 2007 júniusára az akkor hivatalban levő soros német EUelnökség "teherbíró javaslatokat" terjeszt elő az alkotmány sorsával kapcsolatban. A következő soros elnökségek számára ugyanakkor nem lesz konkrét felhatalmazás erre - fűzte hozzá. Az o sztrák tömegtájékoztatás értékelése szerint a Klosterneuburgban tartott informális ülésen ugyan semmiféle döntés sem született az alkotmány - amely egyes tagországok képviselői szerint akár az alaptörvény vagy alapszerződés elnevezést is viselhetné - sorsá val kapcsolatban, de körvonalazódott egy ütemterv, amely alapján egy évvel meghosszabbodik a jövő év júniusáig az a "reflexiós időszak", amely az alkotmány tavalyi franciaországi és hollandiai népszavazási elutasítását követően kezdődött. Az elemzések szer int egyetlen tagország sem akarja meghatározatlan ideig meghosszabbítani ezt a "reflexiós időszakot". Ursula Plassnik is arra hivatkozott, hogy a 2009es európai parlamenti választás teszi szükségessé az EU számára jövendőbeli jogi alapjainak a tisztázását . A külügyminiszter úgy értékelte, hogy a klosterneuburgi véleménycsere lendületet adott a jövendővel kapcsolatos vitához. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter is úgy foglalt állást, hogy célszerűtlen lenne az alkotmánnyal kapcsolatban most céldátumot megadni. A miniszter a klosterneuburgi tanácskozás után az MTInek úgy nyilatkozott, hogy semmi érdemi változás nem történt az utóbbi időben, amely több esélyt adna a ratifikálásra. Úgy magyarázta, hogy a ratifikálási folyamattal kapcsolatban "inkább viss zafelé érdemes kalkulálni" azzal, hogy az európai parlamenti választásokat kellene olyan mérföldkőnek tekinteni, hogy addig ezeket (a ratifikálással kapcsolatos) az ügyeket rendezni tudják. Kifejtette, hogy addig viszont pozitív és előremutató lépésekre va n szükség mindenekelőtt olyan területeken, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat is. A külügyminiszter tájékoztatást adott arról, Klosterneuburgban különböző javaslatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy melyek lehetnek ezek a konkrét területe k, amelyek a mindennapi életben érzékelhetőek. - Mi e tekintetben azt jeleztük, a magyarországi folyamat gyakorlatilag azt mutatja, hogy az európai átlagnál még mindig jobb az Európai Unió megítélése annak ellenére, hogy az utóbbi időben már a közvélemény támogatásának egyfajta csökkenését tapasztalhatjuk - jelentette ki. Az unió alkotmányát eddig 15 országban ratifikálták, érvénybe lépéséhez pedig az összes tagországban törvénybe kell iktatni. Tavaly májusban Franciaországban, majd néhány nappal később Hollandiában is népszavazás utasította el az EUalkotmányt, amelynek ügyében eddig nem sikerült előrelépni. vissza Reformok és egyensúlyjavító intézkedések Népszabadság • Nagy B. György • 2006. május 29. Gyurcsány Ferenc két irányba nyit: egyfelől elindítja a nagy rendszerek reformjának folyamatát, másfelől pedig megteszi a költségvetési egyensúly visszaállításához elengedhetetlenül szükséges lépéseket. Ezt a kijelölt kormányfő világossá tette a hétvégén az MSZP választmánya előtt. Értesüléseink szerint a költségvetési egyensúly elősegítése érdekében a kijelölt miniszterelnök megteremti a jogi feltételeit annak, hogy a jelenleginél könnyebben lehessen közalkalmazottakat elbocsátani, csökkentik a lakásadókedvezményeket, érvényesítik a rászorultsági elvet a gázártámogatásban, és fölemelik a pedagógusok kötelező óraszámát.
