Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-29
9 Tabajdi parlamentet javasol az európai kisebbségeknek - HÉTVÉGI ÖSSZ EFOGLALÓ S. Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2006. május 27., szombat (MTI) - Tabajdi Csaba, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségi Intergroup elnöke azt javasolta, hogy az Európai Romák Fórumának mintájára hozzák létre az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz egyszerre köthető Őshonos Kisebbségek Európai Parlam entjét az európai kisebbségek képviselete céljából. Tabajdi Csaba, aki az MSZP európai parlamenti delegációjának a vezetője is, a szászországi Bautzenben az Európai Népcsoportok Föderalista Uniójának vasárnap záruló kongresszusán beszélt. Az unió az eu rópai nemzetiségek és népcsoportok legfontosabb nem kormányzati szerve. Előadásában a magyar EPképviselő egyebek között arra mutatott rá, hogy minden pozitívum ellenére nagy aránytalanság van a tíz új és a tizenöt régi EUtagállam kisebbségvédelmi ren dszere között. Míg a tíz új tagállamnak a csatlakozás kritériumaként ratifikálnia kellett az Európa Tanács két kötelező erővel bíró kisebbségvédelmi dokumentumát, a Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, a régi tagállamok közül Franciaország , Belgium és Görögország ezt máig nem tette meg. - Fel kellene zárkóztatni a régi tagállamokat a kisebbségvédelem terén, hiszen az új tagállamok magasabb szinten vannak - mondta a magyar politikus. Előadásában arra is rámutatott, hogy az Európai Un ióban nincs ugyan jogi értelemben vett működő kisebbségvédelmi rendszer, de ez nem jelenti azt, hogy például politikai értelemben ne lennének normák a kisebbségvédelem tekintetében. Az Európai Közösségek Bíróságának hatályos döntése szerint nem kell minden tagállamnak ratifikálnia egy döntést, hogy az uniós normának számítson. A bővítési kritériumrendszer továbbfejlesztése következtében a kisebbségvédelmi rendelkezések az uniós jog részét képezik. Ezzel együtt a kisebbségi jogsértések esetén a számonkérés m egoldatlan - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. A bautzeni kongresszuson 32 országból 250 küldött van jelen, s a tanácskozáson elfogadott chartában az európai nemzeti kisebbségek átfogó védelmét és hatékony támogatását sürgették. Az Európai Uniót felszólított ák arra, hogy ne vegyen fel soraiba olyan országokat, amelyek nem tartják be a kisebbségekkel kapcsolatos normákat. A nemzetiségeket és népcsoportokat képviselő unió adatai szerint Európában több mint 300 kisebbség létezik, körülbelül 100 millió ember él kisebbségi sorban. vissza Az EU külügyminiszterei szerint legkésőbb 2009ben lesz az EUnak alkotmánya Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2006. május 27., szombat (MTI) - Az unió külügyminiszterei szombaton támogatták, hogy a tagországok egy évvel meghosszabbítsák az EU alkotmányozási folyamatában tavaly óta érvén yesített "gondolkodási" időszakot, és állást foglaltak amellett, hogy az unió alapszerződését legkésőbb 2009ben juttassák érvényre. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter sajtónyilatkozatban számolt be arról, hogy a 25ök külügyminisztereinek a Béc s melletti Klosterneuburgban tartott tanácskozásán az alkotmány hatályba lépésével kapcsolatban 2009et minősítették határidőnek, és senki nem beszélt 2010es vagy 2011es határidőről. Hozzáfűzte: egyetlen külügyminiszter sem beszélt arról sem, hogy halott lenne az unió alapszerződése. Kifejtette, hogy majd csak a jövő év júniusában, már a soros német EUelnökség idején kellene dönteni arról, hogy érvényben tartsáke az alkotmány jelenlegi szövegét. Bernard Bot holland külügyminiszter a találkozó első n apját összefoglalva megerősítette, hogy a külügyminiszterek az úgynevezett gondolkodási, illetve reflexiós időszak egy évvel történő meghosszabbítása mellett foglaltak állást. Ez az időszak, azaz az alkotmány ügyének a "jegelése" egy évvel ezelőtt kezdődöt t, amikor Franciaországban és Hollandiában népszavazás utasította el az unió alapszerződését. Bot emlékeztetett arra, hogy már idén a tagországok az EU bizottságával együtt konkrét javaslatokat terjesztenek elő olyan területekre, amelyekkel kapcsolatban az uniós állampolgárok érdeklődésüket fejezték ki. Ezzel összefüggésben az energia, a biztonság, a gazdaság, a munkahelyek és a bevándorlás kérdéskörét nevezte meg. A külügyminiszter nyilatkozatában némiképp oldotta annak az elhíresült kijelentésének az élét, hogy "az unió alkotmánya halott". Szombati nyilatkozatában ugyanis úgy magyarázta, hogy ezt a kijelentést nem szabad szó szerint venni. Hozzáfűzte, hogy véleménye szerint ugyanezt a szöveget ismételten nem fogják másodszor is népszavazásra bocsátani a hazájában.
