Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-29
6 kerü lésének megakadályozása. Gazdaságilag önellátó az autonóm terület, és általában az autonómiák Európaszerte a legfejlettebb régiók közé tartoznak – állapította meg saját tapasztalatára hivatkozva a politikus. A külföldi példákon kívül saját történelmi hagy ományai is igazolják a székelység önrendelkezési törekvéseit – emlékeztetett. A Székely Nemzeti Tanács ennek az igénynek a megvalósításáért küzd, legitimitását az adja, hogy tisztségviselőit a Székelyföldön ma is 76 százalékos többségben élő közösség „sajá t kebeléből” maga választotta. Csapó hiányolta viszont, hogy Magyarország nem vállalja fel ügyüket a nemzetközi szervezetek, az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, az Európai Parlament magyar tagjai, illetve a romániai magyar megfigyelők sem képviselik eléggé a z autonómiatörekvéseket. A közakarat jobb, látványosabb megjelenítése érdekében szervezték az idén március 15én az udvarhelyi nagygyűlést és a június 18ára Gyergyóditróba tervezett „összesereglést” is. Az előbbi fórum nem hozhatott határozatot, ám az SZN T által most összehívott nemzetgyűlésnek már lesz erre felhatalmazása, mivel a helyi, illetve széki nemzeti tanácsok „közképviseletet gyakorló küldötteket” menesztenek oda – magyarázta Csapó. Példaként említette az 1918. december 1jei gyulafehérvári román népgyűlést, amelynek határozatait úgymond később a nagyhatalmak is tiszteletben tartották, illetve az 1500as években tartott székely nemzetgyűléseket, ahol széki „konstitúciókat” fogadtak el. A ditrói nemzetgyűlésen várhatóan megerősítik az autonómiaigén yt; a Csapó által jó tíz éve kidolgozott statútumban szerepel, hogy milyen eszközökkel akarják az államon belüli önrendelkezési jogot gyakorolni. Ez a dokumentum szolgálhat tárgyalási alapul a bukaresti kormánynak is – szögezte le. Schöpflin György európai parlamenti képviselőnek azon javaslatára vonatkozó kérdésünkre, miszerint célszerűbb volna az etnikai alapú helyett a regionális autonómiára törekedni, az SZNTelnök úgy reagált, hogy az etnikai alapú autonómia nem csak etnikai: egy közösség önazonosságán ak megőrzésére szolgáló eszköz és gazdasági régió is. Ebből következik, hogy első lépésként közigazgatási egységként is újra kell alakítani a Székelyföldet (ma ugyanis hivatalosan ilyen nincs). Az RMDSZszel való kapcsolatra vonatkozó kérdésre Csapó kijele ntette, hogy közképviseleti szervezetkén az SZNT nem politizál, s nem használ politikai eszközöket. Nincs semmi gondja sem az RMDSZszel, sem az MPSZszel, mindazokkal a szervezetekkel, amelyek ugyancsak támogatják az autonómiatörekvéseket, egyes RMDSZes vezetőkkel viszont, akik nem megfelelően képviselik ezt az ügyet, lehet gondjuk. vissza Máté Zsófia A szandzsáki muzulmánok is népszavazást követelnek, mert nem ismerik el a szerbiamontenegrói határt Petky József, az M TI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. május 26., péntek (MTI) - A szandzsáki muzulmánok nemzeti tanácsa nem fogja elismerni Montenegró és Szerbia majdani határvonalát, és népszavazás megrendezésével fenyegetőzik arra az esetre, ha a nemzetközi közösség Montenegró függetlenedése után nem rendezi a két köztársaság között megosztott terület státusát. Dzemail Suljevic, a szerbiamontenegrói Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV), illetve a Szandzsáki Népi Mozgalom elnevezésű párt elnöke a Dan című podgoricai napi lapban pénteken megjelent interjújában hozta nyilvánosságra a BNV követeléseit. A testület csütörtökön elfogadta állásfoglalását, amely szerint a szandzsáki bosnyákok haladéktalanul a nemzetközi közösséghez fordulnak, hogy a montenegrói függetlenségi népsz avazás után rendeződjék a Szandzsák státusának kérdése. "Nem ismerjük el a határvonalat Montenegró és Szerbia között, és nem fogadjuk el Szandzsák kettészakítását" - szögezte le Suljevic, aki szerint - amennyiben a nemzetközi közösség nem foglal állást követeléseikről - a szerbiamontenegrói bosnyákok népszavazást tartanak arról, mely köztársasághoz tartozzon a Szandzsák. A jobbára bosnyákok által lakott, közel kilencezer négyzetkilométeren elterülő Szandzsákot az első Balkánháború után, 1912ben o sztotta fel egymás között Szerbia és Montenegró. Népszámlálási adatok szerint a terület Szerbiához tartozó részében jelenleg közel 136 ezer bosnyák él. Montenegróban csaknem 60 ezren élnek, és ők javarészt a köztársaság függetlenségére adták voksukat a vas árnapi népszavazáson. A terület ma sem képez közigazgatási egységet, holott a régió vezetői kisebbnagyobb határozottsággal lassan 18 éve követelik a Szandzsák autonómiáját, az elmúlt hónapokban pedig azzal fenyegetőztek, hogy példát véve a vajdasági magyarokról, a nemzetközi közösség elé viszik problémáikat. A Szandzsák azonban pártvonalak mentén erősen megosztott: a BNVben tömörülő pártok követeléseit nem támogatja a Rasim Ljajic leköszönő szerbiamontenegrói emberi jogi és kisebbségügyi minisz ter vezette, meghatározó befolyással rendelkező Szandzsáki Demokrata Párt. A térségben komoly feszültséget okozott, hogy a szerb kormány április elején Ljajic ellenében feloszlatta a szandzsáki "székváros", Novi Pazar önkormányzatát.
