Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-27
9 jelenlegi törvényi és intézményi rendszerét is. Mindenekel ő tt meg kell teremteni a koordináció hatékony formáit, amelynek a miniszterelnök vezetésével biztosítania kell, hogy a döntések megszülessenek, és azután végre is hajtsák ő ket. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy az alapvet ő kérdésekben a mindenkori kormányzat és ellenzék konszenzusra jusson, valamint megszerezze a közvélemény támogatását is. Ezért célszer ű lenne, ha a kül- és biztonságpolitika intézményrendszerébe olya n formák is beépülnének, amelyek biztosítják az ellenzék bevonását az alapvet ő kérdések eldöntésébe és részvételét annak végrehajtásában. A külkapcsolatok új alapokra helyezése lehetetlen a kormányzat aktív, kezdeményez ő politikája nélkül. Ez hiteles képvi sel ő ket követel, akiket a szakma és a hazai és nemzetközi közvélemény is elfogad. De a magyar viszonyok között ez azt is jelenti, hogy a mindenkori miniszterelnöknek kell kézbe vennie a folyamat irányítását, hiszen a miniszterelnöki túlhatalom következtébe n kizárólag ő rendelkezik a szükséges er ő vel a külön érdekeiket követ ő intézmények közös politikába kényszerítéséhez. Ez azonban nem elég. A politikai osztály és a közvélemény csak akkor fog a változások mögé állni, ha aktívan bevonják azok el ő készítésébe és végrehajtásába. A civil társadalom részvétele ebben a folyamatban ugyanolyan fontos el ő feltétele a sikernek, mint a kormányf ő elszántsága. Annál is inkább, mert az egész világban érvényesül az a tendencia, amely egyre nagyobb szerepet szán a "civil dipl omáciának", ami elengedhetetlen, nemcsak azért, mert demokráciákban hoszszabb távon egyetlen kormány sem haladhat tartósan a közvélemény ellenében, hanem azért is, mert a nemzetközi politikában radikálisan megnövekszik a nem állami szerepl ő k befolyása és s zerepe; velük állami eszközökkel igen nehezen lehet kommunikálni. Ú j kormánynak mindig lehet ő sége van a politika megújítására. A külkapcsolatok, a kül- és biztonságpolitika területén ez legalább annyira elengedhetetlen, mint a nagy elosztó rendszerek megre formálása. Magyarországnak vissza kell találnia ahhoz a nemzetközi szerephez, amelyet 19871997 között játszott és ehhez elengedhetetlen kormány és ellenzék, kormány és civil társadalom együttm ű ködése. A szerz ő nagykövet, biztonságpolitikai szakért ő . vissza Terjed a fajgy ű löl ő er ő szak Németország keleti részén Magyar hírlap, 2006. május 27. Több támadást is végrehajtottak külföldiek ellen az utóbbi napokban Németországban. Egymást érik Németországban a rasszista indíttat ású támadások. Az incidenseket els ő sorban az ország keleti részén jegyezték fel, ahol a széls ő jobboldal is nagyobb támogatottságnak örvend. Több támadást is végrehajtottak külföldiek ellen az utóbbi napokban Németországban, f ő ként az ország keleti részén, bár Lübeck városa sem volt mentes a terrortól, miközben a németek az áldozócsütörtökr ő l és az apák napjáról emlékeztek meg. Berlinben a rend ő rség tizennégy újfasisztát vett ő rizetbe, miután különböz ő – leginkább keletberlini – helyszíneken ért inzultus t örököket, arabokat, afrikaiakat. Minden egyes incidens a nyílt utcán történt, és mindannyiszor a szemtanúk jelentették az eseteket a rend ő röknek. Négy embert kellett kórházba vinni. Semmi kétség afel ő l, hogy b ő rfej ű ek, széls ő jobboldali csoportokhoz tartozó k hajtották végre a támadásokat az ünnepl ő más b ő rszín ű ek, vallásúak ellen. Berlinen kívül a keletnémetországi Weimarban és Wismarban voltak nagyobb, véres verekedések, a támadók kivétel nélkül újfasiszták voltak. Lübeckben csoportosan randalíroztak a tör ökök lakta negyedben egy újnáci tömörülés tagjai. Gyújtogattak, bezúzták a t ö rökök házainak ablakait, és molesztálták a kertjükben grillez ő muzulmánokat. A rasszizmus ellen tüntettek több ezren Antwerpenben A szakadó es ő ellenére több mint tízezren vettek részt Antwerpenben egy rasszizmus elleni tüntetésen. A tiltakozó menet reagálás volt arra, hogy Belgium második legnagyobb városában két héttel ezel ő tt hatalmas felháborodást kelt ő gyilkosságsorozat történt: egy 18 éves fiatalember a nyílt utcán lövöldözn i kezdett, megölt egy Maliból érkezett lányt és a rá bízott kétéves kisgyereket, majd súlyosan megsebesített egy török származású n ő t. A tettes elismerte, hogy rasszista indítékból követte el a gyilkosságokat. Ámokfutását csak azért nem tudta folyatni, mer t egy rend ő r hasba l ő tte. A tüntetést az áldozatok családja és több rasszizmus elleni csoport közösen szervezte. (mti) Németország belügyminisztere, Wolfgang Schäuble élesen elítélte a legfrissebb fejlemények provokátorait, Wolfgang Huber evangélikus pü spök, az ország els ő számú protestáns vezet ő je egy interjúban rendkívüli aggodalmának adott hangot az elharapódzó széls ő jobb terror miatt. Azt mondta, hogy külön vizsgálatot érdemel, miért éppen KeletNémetországban kezd járványos méreteket ölteni a fasisz ta huliganizmus. E mögött szerinte az sejthet ő , hogy az NDKban annak idején a sz ő nyeg alá söpörték az idegengy ű löletet, nem beszéltek róla nyíltan, ma pedig a volt NDKs állampolgárok körében a gazdasági nehézségek, az ő ket jobban sújtó munkanélküliség és a kilátástalanság érzése miatt kap a nyugatnémetországihoz képest nagyobb támogatást a széls ő jobboldal. A protestáns vallási vezet ő úgy véli, hogy iskolai nevel ő munkával, a média segítségével, társadalmi összefogással lehet csak hatékonyan harcolni a szé ls ő jobboldali veszély ellen. Közben Potsdamban ismét letartóztatási parancsot adott ki az ügyészség a minap elengedett széls ő jobboldali gyanúsított ellen, mert egy társával néhány héttel ezel ő tt megtámadott egy afrikai származású német polgárt. Az
