Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-04
11 A felelősek közül egyelőre csak a szerb kormány alelnöke vonta le a konzekvenciát. A csatlakozási tárgyalásokat eddig vezető Miroljub Labusz már tegnap, Brüsszelből való hazatérése után elküldte lemondólevelét Kostunicának. Ha pártjának, a G17nek másik jeles tagja, a pénzügyi tárcát irányító Mladjan Dinkics is ezt a megoldást választja, parlamenti frakciója ellenzékbe vonul, a szerb ko rmány aligha marad állva. vissza Basescu és a kisebbségi egység Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. május 4. Basescu román elnök szerint nagy hiba volt a szerbiai románság megosztása, hiszen a kisebbségi sorban élőknek jobb, ha egyetlen reprezentatív szervezetük van. A Szerbiában élő románokkal találkozott Traian Basescu. A román államfő belgrádi megbeszéléseit követően utazott Versecre, ahol a helyi r omán ortodox templomban tartott találkozón kijelentette: ismeri a Szerbiában élő románság gondjait, ám azokkal Bukarest csakis akkor képes érdemben foglalkozni, ha a szerbiai románságot tömörítő két szervezet egyesül, és Bukarestnek egyetlen partnerrel ke ll majd kommunikálnia. Szerbiában a románok és a magukat vlachorománokként, azaz oláhrománokként, meghatározók e szerint szakadtak két táborra. Basescu nehezményezte a vlachoromán elnevezést, s kifejtette: nagy hiba volt a szerbiai románság megosztása , hiszen az anyaországok akkor nyújthatnak segítséget a kisebbségi sorban élőknek, ha azok nevében "egyetlen reprezentatív szervezettel folytathat párbeszédet". Az erdélyi magyarok példáját állította a két tábor elé. Azt mondta, bár a romániai magyarságot sok belső vita és ellentét feszíti, a közösséget a hatóságok előtt egyetlen szervezet, az RMDSZ képviseli, amely ezáltal hathatósan védelmezi azokat a jogokat, amelyeket a magyaroknak Románia "európai standardok szerint" biztosít. Traian Basescu elfelejt ette megmagyarázni, miért próbálta a szerinte példának állítható RMDSZ egységét márciusban azzal megbontani, hogy az egyik ellenszervezet vezetőjét, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert a Cotrocenipalotában fogadta, és meghívására le is utazott Szék elyudvarhelyre. vissza Megújuló szemléletre van szükség a magyarmagyar viszonyban - mondta Somogyi Ferenc külügyminiszter Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. május 4. A Sólyom László által összehívott kisebbségi konfe rencia szervezésében a Külügyminisztérium nem vállalt részt; maga a kezdeményezés az adott területen nyilván nem változtat a kormányzati feladatokon és felelősségen. A magyarmagyar kapcsolatok alakulásáról tartott tegnapi tájékoztatóján Somogyi Ferenc k ülügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika - bármennyit változtak is a feltételek az elmúlt években - a jövőben is sarkalatos pontja lesz a magyar külpolitikának. A külügyminiszter szerint bátor lépések szükségesek ahhoz, hogy e politika a kihíváso kra ezután is adekvát módon reagáljon. Somogyi Ferenc praktikus, eredményorientált megközelítést tart hasznosnak e téren, és fontosnak mondta, hogy együttműködési viszony legyen mindazokkal az országokkal, amelyeknek területén magyar nemzetiségű közösség ek élnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szomszédos országokban élő magyarok mind nagyobb hányada válik uniós állampolgárrá. Ezzel párhuzamosan előtérbe kerül a regionális megközelítés. Somogyi utalt rá, hogy a szóban forgó térségek nem tekinthetők " magyar régióknak" és a stabil együttműködés érdekében alapelvként fogalmazódik meg: nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni. Somogyi Ferenc szerint az új feltételek között felmerül a kisebbségi intézményi támogatási rendszer átgondolásának igénye is. Ugyanígy jogos törekvés a támogatások hatékonyságának növelése, valamint az is, hogy a támogatási mechanizmusban visszaszoruljon a pártpolitikai szembenállás. Mint utalt rá, a támogatásokban a politikai érdekképviseleti megfontol ások helyett a normativitásnak kell u tat engedni. A nemzetpolitika gyakorlati megújítása, a támogatási rendszer átalakítása együtt jár a gazdaságiversenyképességi kérdések előtérbe kerülésével, a támogatási gyakorlat átláthatóságának és hatékonyságának növelésével - mutatott rá a
