Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-25
14 Az újságíróképzés és továbbképzés „nemzetstratégiai” fontosságú kérdéseire hívta fel a figyelmet szegedi tanácskozásán a Külhoni Magyar Újságíró Egyes ületek Konvenciója. A tanácskozás zárónyilatkozata szerint a leghatékonyabb megoldás a helyi újságíróiskolák fejlesztése. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnöksége alatt 2006. május 19e és 21e közöt t Szegeden tartotta meg második értekezletét. A tanácskozás központi témája a határon túli magyar újságír óképzés és továbbképzés volt. A HTMH elnökével folytatott előzetes nézetegyeztetés valamint az értekezleten elhangzott észrevételek és javaslatok alapján az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai, a horvátországi és a muravidéki magyar újságírók képviselői a következő Z Á R Ó N Y I L A T K O Z A T O T fogadták el: 1. A kisebbségi magyar közösségek növekvő tájékoztatási igényeit szem előtt tartva, valamint a külhoni magyar sajtó helyzetéről végzett felmérések alapján a KMÚEK tagszervezetei nyomatékosan fe lhívják a figyelmet arra, hogy a külhoni magyar közösségekben sürgősen újra kell gondolni a magyar újságírók folyamatos és szervezett képzésének és továbbképzésének a kérdését. A fiatal, kellő elméleti és gyakorlati tudással felvértezett újságírónemzedék kinevelése, valamint a sajtóban már dolgozó szakmabeliek állandó továbbképzése nélkül ugyanis rövid időn belül végveszélybe kerülhet a külhoni magyar közösségek megmaradását szolgáló kisebbségi magyar média. Ezért a KMÚEK azt szorgalmazza, hogy az anyaorsz ágban és a külhoni magyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságíróképzést. 2. A tanácskozás résztvevői szerint a külhoni magyar média számára létfontosságú, hogy a kisebbségi tömegtájékoztatás sajátosságait sz em előtt tartva az újságírók képzése lehetőleg azokban a közösségekben történjék, amelyekben az oktatási folyamat befejeztével a képzett fiatalok kifejtik majd tevékenységüket. A külhoni magyar újságíróiskolák illetve újságíróműhelyek létrehozása és műkö dtetése ezért elsőrendű fontosságú. Az eddigi kedvező erdélyi és vajdasági gyakorlat bebizonyította, hogy a külhoni magyar közösségek számára a leghatékonyabb megoldás éppen az ilyen helyi újságíróiskolák működtetése, amelyekben vendégtanárokként a kiemel kedő anyaországi illetve a többi külhoni magyar közösségből érkező szakemberek is szerepet kapnak. Az ilyen iskolákban ugyanis az általános tantárgyak mellett sajátos többletként külön figyelmet szentelhetnek a kisebbségi újságírás sajátosságainak (a kérdé s politikai, szociológiai, gazdasági és szakmai szempontjának), ami az anyaországi stúdiumokon nem képezi a tanulmányozás tárgyát. 3. A külhoni magyar újságíró iskolák eddigi tevékenységét elemezve a tanácskozás résztvevői azt szorgalmazták, hogy a már me glévő ilyen jellegű intézmények munkaterveit a most megfogalmazott stratégiai céllal kell összehangolni, azaz a sikeresebb munka érdekében az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni az újságíróiskolák és a szerkesztőségek között. Ez részint szavatolná a hatékonyabb gyakorlati oktatást, részint viszont lehetővé tenné, hogy a képzési programok felvázolásakor és a különböző médiaszakemberek kinevelésekor a valós szerkesztőségi szükségletek és elvárások kerüljenek előtérbe. 4. A tanácskozás rés ztvevői üdvözölték a HTMH kezdeményezését, hogy az Erdélyben és a Vajdaságban már működő újságíróiskolák a szükséges szakmai és szervezeti felkészülés után vállalják fel az újságíróképzést azokban a külhoni magyar közösségekben is, ahol még nem sikerült i ntézményesített szinten megoldani ezt a feladatot. A szolgáltató (az erdélyi és a vajdasági) valamint a befogadó (a kárpátaljai, a horvátországi és a muravidéki) szakmai szervezetek a tanácskozás keretében megtartott külön nézetegyeztetéseken elvben megál lapodtak az erre vonatkozó tevékenységi tervek sürgős kidolgozásában. 5. A fejlett demokráciákban már rég óta meghonosodott gyakorlattal összhangban a KMÚEK tagszervezetei nyomatékosan szorgalmazzák, hogy a külhoni magyar közösségekben is váljék kötelező érvényűvé a hivatásos újságírók folyamatos szakmai továbbképzése, aminek kivitelezésében az anyaországi szakmai szervezetek és rokon szerkesztőségek tevékeny segítségére is igényt tartanak. Az ilyen permanens felkészítés szavatolhatja csak azt, hogy a kis ebbségi magyar média szakmai és minőségi szempontból is fel tudja venni a versenyt a többségi nyelven megjelenő sajtószervekkel, fogyasztóinak biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű információt és ezáltal igazolja meglétének indokoltságát.
