Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-23
12 Továbbá figyelmeztetett: "a vajdasági magyarok ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma vélhetően tovább fog nőni, a magyarokat azzal a csendes fojtogatással fogják elűzni, ami már elkezdődött és most is folyik." Kasza József azt reméli, hogy a két tartomány elvesztése után a szerbek "önmagukkal szembekerülve belátják, hogy az országnak európaivá kell válnia, csatlakoznia kell az Unióhoz, és ott a nacionalizmusnak nincs helye." A VMSZelnök ugyanakkor elismeri, hogy kritikus időszaknak néz elé be a vajdasági magyarság. Kasza kifejtette, eddig a nemzetközi közösség a montenegrói és koszovói problémákra figyelt, de ezek a kérdések - legalábbis ami Montenegrót illeti - megoldódni látszanak, így a figyelem középpontjába kerülhet Szerbia és a Vajdas ág viszonya is, ezen belül pedig a kisebbségek problémája is. A vajdasági magyar politikus kifejezte reményét: a radikalizmus visszaszorításával a vajdasági autonómia és a magyar kisebbség problémái is rendez ődnek majd. n Podgoricai és belgrádi elemzők egyöntetű véleménye szerint Montenegró és Szerbia különválásának folyamata nem fog különösebb gondokat okozni, de a délszláv unió kisebbik tagköztársaságára sok munka vár, hogy önálló országként beilleszkedhess en a nemzetközi közösségbe. A közös állam alkotmányos alapokmánya úgy rendelkezik, hogy amenynyiben valamelyik tagköztársaság kilép az unióból, a másik válik a közös állam jogutódjává, megörökli nemzetközi jogalanyiságát. Montenegrónak fel kell vétetnie magát az ENSZbe, az EBESZbe, az Európa Tanácsba, a nemzetközi pénzintézetekben. Gazdasági szakért ők szerint a szerbmontenegrói szakítás nem lesz különösebb hatással a két köztársaság gazdaságára. Pénzügyi és vámrendszerük eddig is különálló volt, másmás volt a fizetőeszköz is. Szlobodan Markovics történész rámutatott arra, hogy a volt Jugoszláviából kivált tagköztársaságok közül Montenegró lesz az egyedüli olyan állam, amelyben nincs kifejezett "etnikai többség". Az 1981es népszámláláson a montenegrói polgárok három százaléka vallotta magát szerb nemzetiségűnek, 1991ben tíz százalékra nőtt a rész arányuk, míg a három éve tartott népszavazáson már 32 százaléka mondta magát szerbnek. Ezek a statisztikák Markovics szerint arra utalnak, hogy hatalmas változás ment végbe a montenegrói polgárok identitásában, és ez a folyamat még nem ért véget. A legnag yobb montenegrói kormánypárt kihirdette a függetlenség híveinek gy őzelmét a montenegrói népszavazáson két közvéleménykutató intézet nem hivatalos végleges eredményére támaszkodva. Helyszíni beszámolók szerint már az első nem hivatalos részeredmény közzététele után Montenegró több városában euforikus hangulat uralkodott el. - Tegnap a választási bizottság hivatalosan is megerősítette a függetlenségpárti tábor győzelmét a Szerbiától való elszakadásról rendezett népszavazáson. A szavazatok csaknem teljes számának értékelése alapján készített előzetes eredmény szerint a né pszavazáson részt vevők 55,4 százaléka arra voksolt, hogy Montenegró független állam legyen. Az önállósodás ellen a polgárok 44,6 százaléka adta voksát. A választási részvétel 86,3 százalékos volt. Az EBESZ és az EU jelezte, elfogadják és tiszteletben tart ják a népszavazás eredményét, hasonlóképpen nyilatkozott a Montenegróban állomásozó haderő parancsnoka is. vissza Többnyelvűség és multikulturalitás Új Magyar Szó 2006. május 23. Szerző: Bíró Béla Jó ideje követem azt a süketek párbeszédéhez hasonló vitát, melyet az érdekeltek a kolozsvári BabesBolyai magyar tagozatainak létrehozása körül folytatnak, s teljesen nyilvánvaló számomra, hogy az érveknek semmi közük a tényekhez, mindenki a saját érdekeit próbálja - általa h atásosnak vélt érvekkel - körülbástyázni. Látszatra a legfontosabb érv a szakmaiság érve. A magyar karok még nem rendelkeznek azokkal a jól képzett szakemberekkel, akik a karok irányítását és a magyar nyelv ű előadásokat átvehetnék. A kérdés csak az, miért? A rendszerváltás óta 15 esztendő telt el. Hogy ez alatt az idő alatt a kolozsvári egyetem nem volt képes jól képzett magyar docensek seregeit kibocsátani, önmagáért beszél. S ha nem tette, miért ne tanít hatnának a magyar tagozatokon vendégtanárként továbbra is (és ha más nyelvet nem ismernek: románul) ugyanazok a "kiváló szakemberek", akik jelenleg a román tagozat keretében tanítják ugyanazon a nyelven ugyanazokat a diákokat?
