Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-02
5 azt tartják, hog y a különféle cégek azokban az ors zágokban telepednek le, ahol olcsó a munkaerő. Egyébként a 25 tagállam 30 ezer polgárára kiterjedő felmérés szerint a kontinens közvéleményét jelentősen befolyásolja az a tény, hogy a multik egyre gyakrabban telepítik külföldre üzemeiket. A felmérés érdeke ssége, hogy rámutat arra: az új és a régi tagországok lakosai merőben másként ítélik meg a globalizációt. A tizenöt régiben az emberek közel fele a globalizáció nem kívánatos következményének tartják a munkakínálat exportját, az újakban a véleménynek ez az aránya még a 30 százalékot sem éri el. A vállalatok áttelepedéséért a franciák 59, a belgák 56, a németek 51 százaléka okolja a globalizációt, de a hollandoknál ez az arány csak 13, a litvánoknál és a letteknél 14 százalék. A régi tagországokban az embe reknek alig 10 százaléka értékeli pozitív globalizációs jelenségnek az anyaországok más országban történő pénzügyi, gazdasági befektetését. Aligha véletlen, hogy erről a kérdésről az új tagállamok polgárainak 18 százaléka vélekedik pozitívan. Egyébként a v állalatok közötti versenynek a helyi piacokon történő kiéleződését a megkérdezettek közel 20 százaléka ugyancsak a globalizációnak rója fel. Ennél valamivel kevesebben vannak azok, akik úgy vélik, a globalizáció nem fenyegetés, hiszen új piaci lehetőséget kínál a vállalatoknak. EUhírek - Az Európai Bizottság napokban elfogadott kormányzati cselekvési tervében állítja, a 25 tagállam adófizetői évente több milliárd eurót takaríthatnának meg, ha közigazgatási rendszerüket modernizálnák. Csupán az elektron ikus számlázásból és közbeszerzésből 300 milliárd eurót lehetne más célokra költeni évente. Ennek érdekében az EU kompatibilis és biztonságos azonosító rendszereket dolgoz ki a közeljövőben. - A tavalyi befizetésekből valamennyi tagországnak visszajár va lamennyi. Magyarország például 20 millió eurót vonhat le az idei hozzájárulásából. A legnagyobb összeget, 496 millió eurót Németország, a legkisebbet, egymilliót Málta kapja vissza. Az Unió központi költségvetése ugyanis egyszázalékos, elköltetlen kiadási mérleggel zárta a tavalyi évet. - Rekordszámú, összesen 3 ezer 920 panasszal keresték meg az elmúlt esztendőben az uniós ombudsmant, Nikiforosz Diamanduroszt. Az új tagországok közül a lengyelek voltak a legaktívabbak, de méretükhöz képest Málta és Ciprus, a maga 40 illetve 57 beadványáv al ugyancsak kitett magáért. Magyarországról 76 panasz futott be az ombudsmanhoz, de több mint 300 üggyel olyanok is megkeresték Diamandurosz urat, akik nem uniós országban élnek. A kivizsgált esetek közül majd minden második bizonyult jogosnak. - Egység es, hitelkártya formátumú jogosítvány bevezetését tervezik az EU közlekedési miniszterei. Jelenleg ugyanis 110 különböző vezetői engedély van forgalomban, ami igencsak megnehezíti a csalás elleni küzdelmet. Az együttműködés fontos eleme: létrehozni az enge délyek adatcseréjének uniós szintű hálózatát, kiépítése után fokozatosan ki fogják vonni a forgalomból a többit. Egyébként az irányelv hatályba lépését követően a tagországoknak 26 évük lesz az engedélyek cseréjére. vissza Folytatni az EU bővítését - - mondja Kovács László a második évfordulón Népszabadság • Szőcs László • 2006. május 2. Még a konzervatív hátterű EUbiztosok is azzal gratuláltak a hét végén a magyarországi választási eredményekhez, hogy örülnek a koalíci ó győzelmének. Ebben ugyanis a demokrácia további megszilárdításának és a reformok iránti elkötelezettségnek a garanciáját, a politikai stabilitást látják - állítja lapunknak nyilatkozva Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja. Hétfőn, a tízes E Ubővítés s benne Magyarország uniós csatlakozása második évfordulóján elmondta, Brüsszelnek figyelembe kell vennie az EU csökkenő támogatottságát, amelyet nemcsak a tavalyi, negatív kimenetelű franciaországi és hollandiai népszavazás, de közvéleménykutat ási adatok is alátámasztanak. Az EUalkotmány jövőjével kapcsolatos forgatókönyvek közül a biztosok között az a változat kapott szinte egyhangú támogatottságot, hogy az alapelveket megmentve az állam- és kormányfők egy közös nyilatkozatát fogadják el jövőr e, a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulóján. Az EU belső, intézményi reformját az uniós szerződések módosításával lehetne elérni.
