Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-20
8 három év után joguk van népszavazást kiírni a közösség fenntartásáról. Ha a montenegróiak az önállósulás ellen szavaznak, csak újabb három év után lehet megismételni a referendumot. Filip Vuj anovic montenegrói elnök azonban bejelentette: ha nem érik el az ötvenöt százalékot, akkor ismét felajánlják a független államok szövetségének megteremtését, amit Belgrád eddig többször is elutasított. A montenegrói kormány eltökélte, hogy mindenképpen vis szavonja a montenegrói küldötteket a közös állami szer vekből, és ezzel megbénítja az államközösség intézményeit. Függetlenség nélkül Montenegró csupán "Szerbia provinciája lesz", és ezt az unionisták is megbánhatják – mondta Nikola Petrovic Njegos herceg, a trónfosztott király Párizsban élő leszármazottja. A pártokat arra kérték, hogy a hivatalos eredmények ismertetése előtt ne kezdjenek ünnepelni, mert az incidensekhez vezethet, tekintettel a felszított szenvedélyekre. Félő, hogy már vasárnap este mindkét tábor hívei az utcákra vonulnak, és összetűznek egym ással, mint ahogyan a korábbi választásokon történt – pedig akkor korántsem volt ekkora a tét. Ez különösen azért lenne veszélyes, mert a montenegrói férfiak közül sokan tartanak fegyvert. Az elmúlt napokban, a kampányfinisben is forró hangulat alakult ki, nagyobb incidensek azonban nem voltak. A referendumra több ezer külföldön élő szavazó is hazalátogatott, a szerb államvasutak és több autóbuszvállalat ingyen szállította őket Podgoricába, a repülőtéren NyugatEurópából érkező különgépek landoltak. A belgrádi sajtó szóvá tette, hogy a szerb adó fizetők pénzén szállítják a montenegrói szavazókat, a kormány szóvivője azonban cáfolta ezt, és azt állította, hogy csupán az üres helyeket bocsátották a testvérállam voksolóinak rendelkezésére. A szerb kormány hivatalos álláspontja az volt, hogy nem ava tkozik be a kampányba, de tény, hogy a függetlenség legádázabb ellenzői Belgrádból üzengettek a montenegrói választóknak. Az unionisták két hete megtartott nagygyűlésén – amelyen vendégként Vojislav Kostunica kormányfő is megjelent – a legszélsőségesebb sz erb nacionalisták vonultak fel, a tömeg a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzicot és Ratko Mladicot éltető táblákkal tüntetett a szerb egység mellett. A résztvevők különösen azt sérelmezték, hogy a podgoricai hatóságok nem tették lehetővé a szavazást a Szerbiában élő (és ott választójoggal bíró) montenegróiaknak, akik nagy többségben az együtt maradást szorgalmazzák. Pavle szerb pátriárka kétszer is közleményben ítélte el a szerb – montenegrói egység megbontásával próbálkozó podgoricai vezetőséget. A sajtó egy része ismét felmelegítette a montenegrói nemzet létét tagadó téziseket. A montenegrói szerbek (számuk 198 ezerre tehető a 260 ezer magát montenegróinak vallóval szemben) zömében az államközösséget támogató pártok hívei. Az unionista koalíció vezetőj e, Predrag Bulatovic a kampánycsend előtt azzal biztatta híveit, hogy a győzelmük vitán felül áll, hiszen kétszázezer biztos szavazatuk van. A szuverenista tömbnek ennél legalább húszezerrel több voks kellene. Bulatovic megígérte, hogy vereségük esetén sem kérdőjelezik meg az eredményt, és gratulálnak a győztesnek. Miroslav Lajcak, a választási bizottság Brüsszel által kinevezett szlovák elnöke szintén azt állította, hogy a választási eredményt mindkét oldal el fogja ismerni. "Ha a szavazók nemet mondanak a függetlenségre, akkor a montenegróiaknak el kell fogadniuk, hogy létezik az államközösség, s az az egyedüli nemzetközileg elismert entitás" – figyelmeztetett az uniós megbízott. Kronológia 1918: Az első világháború végén megalakul a Szerb – Horvát – Szolv én Királyság. 1929: Az ország felveszi a Jugoszlávia nevet. 1941: A második világháborúban német, olasz, magyar és bolgár csapatok megszállják, majd a tengelyhatalmak felosztják az országot. 1945: A háború után újjáalakul Jugoszlávia, később a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nevet veszi fel. Tagköztársaságai: BoszniaHercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia. 1980: Tito elnök halála. 1990: Az első többpárti választásokon Slobodan Milosevicet választják szerb el nökké. Megkezdődik Jugoszlávia felbomlása. 1991: Horvátország és Szlovénia kikiáltja függetlenségét. A jugoszláv hadsereg rövid beavatkozása után Szlovénia ténylegesen is függetlenné válik, Horvátországban kitör a háború. A horvátországi szerbek kikiáltjá k önálló államukat Krajinai Köztársaság néven.
