Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-20
6 Legye nek demokratikusak, működő, sőt az unióban versenyképes piacgazdasággal, legyen nekik egymás között és az EUval összekötött gazdaságuk és infrastruktúrájuk, szóval, legyen, ami most nincs, vagy csak nagyon részben. Ja, és takarítsák ki az utcákat, ne önts ék ki a szemetet az ablakon, kaszálják le az árokparti füvet, szorítsák ki a maffiát az államból és a gazdaságból, ne verjék halálra a szomszédot, csak azért, mert nem pontosan olyan nemzetiségű vagy vallású, amilyennek lennie kéne - vagy ellenkezőleg, nem is szabadna lennie. Ami rossz, azért nem kár, ha elmúlik, de ne kapkodjuk el a választ. Itt van például az, amit latinul korrupciónak, törökül baksisnak nevezünk. Bizánciul, azaz balkániul mindezt egyszerűen működési módnak nevezzük, az ismeretség, a szívességnyújtás és a hatalommal való odaviszsza élés bejáratott, akolmeleg rendszere. Ha az anyai unokabátyám apai nagynénjének a keresztlányának a második férje (minden rokoni fokozatra külön és precíz szó van a balkáni szláv nyelvekben, ha jól tudom, a z albánban is) csoportvezető a vízműveknél, akkor ebből egy bizonyos lánc másik végén kacsafarm lehet, sőt benzinkút, esetleg megyei hivatalnoki állás a sógornőm mostohatestvére fogadott fia volt menyasszonyának. Az ügymenet világos, még ha a résztvevők so ha nem is látták egymást. Ha sok állami pénz is mozog a láncon, akkor persze nincs mese, spontán privatizáció ez a javából, sőt, némi európaizálódás után pont olyan, mint a francia vagy a magyar pártfinanszírozás, netán belga vagy osztrák lobbizás. De az e leje, láttuk, nem olyan, hanem vagy szimpla működési és újraelosztási mechanizmus, vagy az állammaffia állandó költőhelye. Az első esetben legyintünk, a másodikban felemeljük brüsszeli mutatóujjunkat: ezt már ne. A gond csak az, hogy a két eset ritkán külö nül el, és a brüsszeli német hivatalnok tanácstalan, ha nincs a közelében egy sajátos Balkánismeretekkel rendelkező magyar kolléga. Aki szintén nem tudja logikusan elmagyarázni, de ösztönösen érti, miért sikerült az egyik nyugati támogatású délbalkáni pr ojekt, és miért bukott el a másik. Szép csúnya példákat hallottunk erre a konferencián is. Meg arra is, hogy a koszovói ENSZközigazgatás a világ legfejlettebb szintjére modernizálta az elavult, félfeudális albán korrupciós rendszert, így már százmilliók f olyhatnak el Európába, forma szerint megfelelve a nemzetközi, sőt uniós köztisztasági követelményeknek. Másik hab a tortán, amikor a nemzetközileg gyámolt Boszniában úgy hoz a parlamenti többség egy jó törvényt, hogy a kormány ellenzi, mert a miniszter ú r valamelyik rokonának a törvény rossz, és ebből akár etnikai konfliktus kerekedhet. Csak azt ne! - mondja a nyugati gyám, egyrészt üdvözölve, hogy mégis van bosnyák alkotmány, másrészt eltűrve, hogy papírnak is haszontalan. Kuszára vakarhatja a frizuráj át a brüsszeli hivatalnok akkor is, amikor - ahogy neki kell - fejezetekre bontva pipálná ki az uniós elvárásokat, mondjuk a macedón munkavédelmi és adójogszabályok terén. Macedóniában vagy kétszázezer embernek a valóságban semmiféle munkája nincs, ám az E U nevében a munkavédelmi hatóság a papíron munkáltatójuktól számon kéri a "sztenderdeket", különben a munkáltató, akinek egyébként papíron semmiféle jövedelme nincs, kénytelen lesz befizetni valamennyi adót, ám nem tudja, mert nincs adószabály, akkor legal ább részben fizesse ki négyemeletes palotájának hat éve esedékes villanyszámláját! Hoppá, nem készült ilyen számla, nosza, privatizáljuk az elektromos műveket, az majd csak beszedi a pénzt. Vagy beszedi, vagy nem. Mert az új tulajdonos görög vagy bolgár, a kivel a derék macedón tud beszélni... Rögös hát a balkáni út Európába, és akkor még azt sem döntötte el a művelt Nyugat, hogy az úgynevezett stabilitási és társulási egyezményhez melyiket várja el előbb. Most akkor háború utáni helyzet van, amelyet előbb elemi szinten rendezni kéne, vagy az unióhoz vezető felzárkózás helyzete van? A kettő nem ugyanaz, hiszen precíz államiság és határok nélkül ugyan ki és melyik állam nevében teljesíti Brüsszel feltételeit?! Egyáltalán: teljesítheti? Az is kiderül ezeken a konferenciákon, hogy a nemzetközi és a balkáni döntéshozók azért értik meg egymás nyelvét, mert bár igazat mondanak, de nem a valódit. A nyugatiaknak van egy fiktív Balkánjuk, a balkániaknak meg egy képzelt Európájuk. Csatlakoznak is egymáshoz. Csak épp en nem sok közük van a valósághoz. Feltárja vagy sem a sajátos magyar ismeret, a valóság vagy túl közel, vagy túl távol van e konferenciáktól. Pont, ahogy a Balkán és Európa egymástól. vissza Montenegró a függetlenségről szavaz Népszava 2006. május 20. Szerző: Rónay Tamás
