Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-20
3 igazgatóságai hét, műszaki biztonsági felügyelet és örökségvédelmi iroda kilenc helyen található, ám illetékességi területüket gyakran esetlegesen, központi akarat híján a főhatóságok saját szempontjai szerint alakították ki. Az átszervezés itt nem állhat meg, mert bizonyosan a jelenlegi kormányhivatalok számát is csökkenteni kell. Racionalizálási kísérletek korábban is voltak - még az is felvetődött, hogy a dekoncentrált szerveket vagy azok többségét a megyei közigazgatási hivatalokba integ rálják , de a tárcák ellenállása miatt jelentős változást az 1994 óta ismétlődő reformtörekvések ellenére sem lehetett keresztülvinni. Így csupán a fogyasztóvédelem és másodfokú gyámhatósági jogkörök kerültek a közigazgatási hivatalokhoz, emellett ma már a több ágazatot érintő ügyekben koordinációs feladatokat is elláthatnak. A helyzet most annyival bonyolultabb, hogy az összevonások mellett a kormányzati szervek hatásköreit várhatóan alaposan megnyirbálják. Ezek - és a növekvő uniós fejlesztési források - egy részét a regionális önkormányzatokhoz, illetve a kistérségekhez delegálnák. A helyi vagy regionális közügyek körébe tartozhatna a ma központilag irányított munkaügyi igazgatás, a fogyasztóvédelem vagy a népegészségügy, és természetesen ide kerülne a fejlesztések nagyobb része is. vissza Montenegró teljes önállóságról dönthet - Az Európai Unió nem készült fel az elszakadási népszavazás eredményére Népszabadság • Pilcz Nándor • 2006. május 20. Szerbiával laza társulásban vagy ismét teljesen önálló államként éljen tovább Montenegró? - erről tartanak vasárnap sorsdöntő népszavazást. Ám nem biztos, hogy egyértelmű döntés lesz. Csütörtök éjfélkor beállt a kampánycsend a történelmi fordulópont előtt álló Montenegróban. A kevés híján félmilliós választó testületnek elvileg két napja van, hogy alaposan meghányjavesse, mi a jobb neki: ha a teljes állami függetlenséget választja, vagy pedig a továbbiakban is Szerbiához köti sorsát. Belgrád mindvégig hű maradt önmagához: kezdetben a (jóval) nagyobbik testv ér magabiztos fölényével nézte Djukanovicsék "erőlködését", hogy kimentsék miniállamukat az önpusztító milosevicsi politika hatása alól, újabban azért érezte magát nyeregben, mert úgy vélte: a referendummal szemben támasztott európai fő követelményt - az i gen szavazatok 5545 százalékos arányát - a függetlenségpárti oldal semmiképp sem tudja teljesíteni. Közben kereste az alkalmakat, hogy borsot törjön Djukanovics orra alá. Például vámhatárt állított fel a két állam között, és a közös hadsereget a Montene gróban működő szerb egyház szolgálatába állította. A szerb kormány most úgy "küzd" a közös államért, hogy bejelentette: a függetlenség esetére megtriplázza a Belgrádban tanuló montenegrói egyetemi diákok tandíját, s napokig ingyenes közúti, légi és vasúti szállítást ajándékoz a referendumra utazóknak. Persze a szerb adófizetők pénzén. vissza Feketehegy Köztársaság vagy Szürkezóna Köztársaság? Népszabadság • Füzes Oszkár • 2006. május 20. A címben feltett kérdés dől el a v asárnapi montenegrói népszavazáson. A szerbül Crna Gora (Feketehegy) nevű, meseszép kis országban a szavazók legalább felének el kell menniük az urnákhoz, hogy a népszavazás eredményes legyen. A felmérések szerint akár kilencven százalékuk is leadja voksát . Hivatalosan arra kell válaszolniuk igennel vagy nemmel, hogy "Kívánjae, hogy a Montenegrói Köztársaság teljes értékű nemzetközi jogalanyként szuverén állam legyen?" Az Európai Unió nyomására az "igen" csak furcsán minősített többséggel arat teljes győze lmet, ha a voksolók 55 százaléka plusz egy szavazó erre ikszel. Ha viszont 50 és 55 százalék között lesz az igennel szavazók aránya, akkor alakul ki az úgynevezett szürke zóna. (Arra senki sem számít, hogy a "nem" pártiak szereznek többséget.) Az 50 száz alék fölötti eredményt az önállóságpártiak már előre politikailag egyértelműnek minősítik, és akkor is folytatják az önálló állam kiépítését, ha azt a külvilág és Szerbia jogilag nem ismeri el. A közös külügy- és
