Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-03
25 folytathat – szögezte le Baráth Etele. En nek keretében három f ő feladatot kell teljesítenie: szeptemberig be kell nyújtani a konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak, fejlesztésorientált magatartásra kell ösztönözni, hogy az EUval szorosan együttm ű ködve biztosítható legyen 2007 és 2013 közö tt az uniós források zökken ő mentes felhasználása, és el ő re kell lépni a decentralizációban, amely a demokrácia stabilizálását jelenti Magyarországon. A jöv ő ben fontos elérend ő cél, hogy Magyarország bekerüljön az integráció bels ő köreibe, és azok er ő s tagj ává váljon. Ugyancsak fontos, hogy tagállamként járuljon hozzá az EU stabilitásához, és a nemzeti prioritások beazonosításával vállaljon részt a közösségi politikák alakításában – vázolta a stratégiai terveket a miniszter. További jelent ő s feladatként emlí tette, hogy Brüszszel kérésének megfelel ő en be kell határolni, a II. Nemzeti fejlesztési tervben (II. NFT) melyek azok az elemek, amelyek a liszszaboni folyamatot támogatják. Az uniós tagság egyik legfontosabb hozadékaként Magyarország alkalmazkodóból alak ítóvá lépett el ő . A csatlakozási felkészülés id ő szakában az uniós politikákat befolyásolásuk nélkül kellett átvenni és alkalmazni, tehát Magyarországnak csak kötelezettsége volt ebben a folyamatban. A belépéssel azonban a jogok és kötelezettségek egyensúly a helyreállt. Magyar sikerek az EUtagság els ő két esztendejében A 2007 – 2013as id ő szak költségvetésér ő l szóló tárgyalások során Magyarország elérte, hogy a lehet ő legtöbb támogatáshoz jusson hozzá – véli Gottfried Péter. Eredményként könyvelte el azt is , hogy rugalmasabbakká váltak az EUpénzek felhasználásának szabályai. A magyar érdekeknek megfelel ő en zárult a vegyi anyagok regisztrációjáról és a fürd ő vizek min ő ségér ő l szóló irányelv vitája. Magyarország aktív szerepet játszott az árvizek értékelésér ő l és kezelésér ő l, valamint a kitermel ő iparágak hulladékairól szóló direktíva megalkotásában. Az adózás területén el ő nyös fejlemény volt a kedvezményes áfakulcsok rendszerének meghoszszabbítása. Magyarország vezet ő szerepet játszott az új tagállamok gyors schengeni csatlakozását lehet ő vé tév ő új típusú menetrend és módszertan kidolgozásban. A cukoripari reformról szóló döntésben Magyarország érvényt tudott szerezni azon elképzelésének, hogy a szerkezetátalakítási program m ű ködése idején fennmaradjon az inte rvenció rendszere. vissza Szlovénia lehet a 13. eurótag Világgazdaság, 2006. május 3. Valószín ű leg utolsó reményét is elveszítette az eurózónába való jöv ő januári belépésre a napokban Litvánia, amikor az Eurostat által köz zétett adatsorból kiderült: inflációs rátája továbbra is a csatlakozás maastrichti kritériuma felett van. Az Eurostat által a múlt héten közzétett márciusi inflációs adatoknak azért van nagy jelent ő ségük, mert ezek az utolsó fogyasztói árindexek azel ő tt, h ogy május 16án az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank közzéteszi értékelését Litvánia és Szlovénia eurózónacsatlakozási kérelmér ő l (az eurót korábban szintén 2007t ő l bevezetni tervez ő harmadik tagállam, Észtország végül a magas infláció miatt nem adta be hivatalos jelentkezését, így róla értékelést sem kell készíteni). A márciusi áradatok fényében Szlovénia nagy valószín ű séggel saját fizet ő eszközévé teheti 2007. január 1jét ő l az eurót, Litvánia azonban nem – számol be a Bruxinfo. A litván drág ulás mértéke az utolsó 12 hónap átlagában elérte a 2,72 százalékot márciusban, a Maastrichtban megfogalmazott inflációs kritérium (a három legjobban teljesít ő EUtagország plusz másfél százalékpont) aktuális értéke azonban évi 2,65 százalék. Az Európai Biz ottság és az EKB is többször utalt rá, hogy a kritériumnak való megfelelést szigorúan, a fenntarthatóságot is figyelembe véve fogja értékelni, s Litvánia az utóbbi alapján még rosszabbul áll. Több hírügynökség is beszámolt névtelenséget kér ő bizottsági ill etékesek olyan vélekedésér ő l, hogy a márciusi árindex láttán szinte borítékolni lehet az elutasító értékelést május közepén, hiába teljesíti Vilnius hibátlanul a többi maastrichti kritériumot. Szlovénia viszont jól áll. Márciusban ismét az engedélyezettnél kisebb, 2,3 százalékos drágulást regisztrált, a rövid, illetve középtávú inflációs kilátásai is sokkal kedvez ő bbek, mint a balti országé, s nem utolsósorban az életszínvonal is közel jár a volt jugoszláv köztársaságban az eurózóna átlagához (ezt ugyan hiv atalos kritériumként soha nem fogalmazták meg, ám többen egyfajta „kvázikövetelményként” tekintenek erre, s emiatt is elvetik a litván csatlakozást). A várhatóan kedvez ő májusi értékeléseket követ ő en a június 15i brüsszeli állam- és kormányf ő i csúcs mondh atja ki a végs ő szót Ljubljana csatlakozásáról. Ezzel Szlovénia lehet az euróövezet 13. tagállama. Jó úton halad az egységes valuta átvétele felé Szlovákia is (bár inflációja még túl magas), amely 2007ben akarja a bevezetés kritériumait teljesíteni, s 200 9. január 1jét ő l cserélné fel koronáját az egys é ges fizet ő eszközzel. Csehország hivatalosan 2010es céldátumot t ű zött ki, de kérdéses, miként vélekedik majd err ő l a júniusi választások utáni kormány. Lengyelország nem t ű zött ki céldátumot. Lettország 2008as belépést remél, de szakért ő k szerint ez gyors inflációja miatt irreális. vissza
