Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-03
21 folytatódó megbeszélések eredményeként kialakuló programról a miniszterelnök néhány héten belül, várhatóan még a kormányprogram parlamenti beterjesztése el ő tt tájékoztatja a határon túli magyarok szervezeteinek vezet ő it, kikérve véleményüket és javaslataikat. A nemzetpolitikai program alapja ismert: a kormányf ő a választások éjszakáján fogalmazta meg, amikor azt mondta, hogy tíz millió magyar nevében, de tizenöt millió magyar érdekében fog kormányozni. Az új magyar nemzetpolitikának mintegy elébe menve Sólyom L á szló köztársasági elnök holnapra "civil", ám nem nyilvános konferenciát hívott össze a külhoniak helyzetének és problémáinak pontos megismerésére és egy m egújult szemlélet alapjainak lerakására. A nemzetpolitika formálását az elnök nem veszi, nem is veheti át a kormánytól, hiszen az a végrehajtó hatalom kompetenciája. Ezt Sólyom maga is elismeri, amikor a határon túliaknak írt meghívó levelében utal arra, h ogy a konferencia nem helyettesíti a MÁÉRTet és "nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai k ö rnyezetébe ".A tervek szerint többéves program els ő találkozójáról (ahogy a kés ő bbiekben is mindig) kizárják a politikusokat, oda sem a magyar, sem a külh oni pártok, sem a kormány képvisel ő i nem kaptak meghívást. Az elnök a szomszédos országokban él ő magyar értelmiségieket invitált meg azért, hogy a mindennapi tapasztalataikat hasznosítva az els ő ülésnap végére elkészüljön az "állapotfelvétel" és azonosítsá k a problémaköröket. "Arra a meggy ő z ő désre jutottam, hogy meg kell kísérelni a határon túli magyarok helyzetének megbízható felmérését, a gondok és aggasztó folyamatok számba vételét, az új nemzedékek érzéseinek és álláspontjának megismerését, s esetleg me goldási javaslatok kidolgozását is. Mindezt kilépve a frázisok, a romantikus elképzelések, továbbá a magyarországi belpolitikai szempontok köréb ő l" - írta invitáló levelében az elnök a tanácskozásra meghívott 18 határon túli "civilnek", köztük lelkészeknek , történészeknek és újságíróknak. A kormány tapasztalatai szerint Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyarokat érint ő kérdésekben eddig mindig rendkívül körültekint ő en lépett. Természetes, hogy az elnök véleményt kíván formálni a külhoni magy arok sorsáról, az pedig, kizárólag az ő döntését ő l függ, hogy ezt milyen "technikával" teszi - mondta a tervezett konferencia kapcsán lapunknak Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyel ő politikai államtitkár. Hozzátette: a köztársasági elnö k munkatársai a konferencia szervezését megel ő z ő en tájékoztatták a kormányt, s ennek során arról is szó esett, hogy a tanácskozás sorozatra nem a politikai hanem a civil szféra részvételével kerül sor. Az elnök által szervezett konferencia "nem verseng" a Magyar Állandó Értekezlettel (MÁÉRT) - tette hozzá. Az el ő bbi a külhoniak helyzetét, jöv ő beli kilátásait méri fel, míg a MÁÉRT fontos nemzetpolitikai kérdésekben alakít ki közös álláspontot. A MÁÉRT összehívására szerinte a közeljöv ő ben számos kérdésben sz ükség lehet, például annak megvitatására, hogy az Unió b ő vítése miként hat majd az erdélyi illetve délvidéki magyarok életés munkakörülményeire. De megvitatandó az is, hogy Magyarország csatlakozása a Schengeniövezethez milyen kihívásokat jelent majd az anyaországnak, ha biztosítani akarjuk az övezeten kívüli magyarok beutazását. Szabó emlékeztetett arra is, hogy Sólyom támogatja a kormány elképzeléseit arról az alkotmánymódosításról, amely er ő sítené a határon túliakkal szemben az állami felel ő sségvállalá st. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Avarkeszi Dezs ő a határon túli magyarok helyzetét könnyít ő törvénycsomagot kidolgozó kormánymegbízott. Szerinte minden olyan tanácskozás hasznos, amely segít abban hogy a határon túliak és inneniek jobban megértsék egym ást. Avarkeszi szerint az elmúlt négy évben alapvet ő en változtak meg a magyarmagyar kapcsolatok. Ennek legfontosabb eleme, hogy ma már nem Budapesten döntenek arról, hogy mire van szüksége a határon túliaknak, hanem az érintett szervezetek saját delegáltj ai határozzák ezt meg. Különösen igaz ez a Szül ő föld Alapból idén is szétosztásra kerül ő egymilliárd forint sorsára. A nemzeti felel ő sség programjának keretében született törvénymódosítások közül kiemelte az állampolgársági kérelmek benyújtásának egyszer ű s ítés é t. Ennek eredményeként 2006. els ő négy hónapjában háromszor annyi külhoni kérvémnyezte a letelepedést, állampolgárságot, mint tavaly hasonló id ő szakban. A reméltnél "lanyhább" az érdekl ő dés a speciális nemzeti vízum iránt, ám ez, a Schengeniövezethez val ó csatlakozás után bizonyosan változni fog. Szabó Vilmos szerint az egyik legnagyobb eredmény, hogy a pályázatok és azok alapján a támogatások odaítélése átláthatóvá lett. Emlékeztetetett arra is, hogy ma már minden magyar nyelven tanuló gyerek után já r a külhoni szül ő knek a költségvetési támogatás. Idén erre a célra öt milliárd forintot fordít a költségvetés. A határon túli magyarság a 21. században konferencia témái: határon túli magyar közösségek helyzete elvándorlás, asszimiláció, népességfogyás határon túli m agyar közösség jöv ő képe a kisebbségi nemzetrész gazdasági erejének fejlesztése a magyarországi munkavállalás és a bevándorlás az anyaország szerepe a kisebbségek támogatásában intézményalapítás szórványmagyarság támogatása
