Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-16
20 városkép, úthálózat, autópark vagy áruválaszték. Bár az elmúlt néhány évben Románia kifejezetten az előnyére változott, messze van még attól, hogy igazán korszerű, európai külsőt öltsön. Bukarest, melyet valaha méltán hívtak "kis Párizsnak" - mert egyes sugárútjai és épületei a francia fővárosra emlékeztettek - még mindig magán viseli a kommunizmus és a Ceausescurendszer esztelen rombolásának és hanyagságának a következményeit. A valaha szebb napokat látott városnegyedekben lerobbant, hulló vakolatú villák, paloták várnak fel újításra, és annyi van belőlük, hogy a tatarozást nagy tempóban végző városvezetés alig győzi a munkát. Egyegy kipofozott utca és lakónegyed láttán azonban a látogatót elfogja a déja vu érzés: tényleg mintha a "kis Párizsban" járna. Az utakon még zötyögn ek a rossz emlékű Dacia gépkocsik, de sok a nyugateurópai és a japán modell is. Gyakran látni a helyiek büszkeségét, a DaciaRenault vegyesvállalat futószalagjairól legördült Dacia Logant, amelyet szerte Európában sikerrel árusítanak, főként nevetségesen alacsony, 6 ezer eurós ára miatt. Persze amit egy francia vagy brit átlagpolgár könnyen megengedhet magának, azt egy román csak fogcsikorgatva, mivel az átlagfizetés errefelé 200250 euró (5060 ezer forint) körül mozog. A foglalkoztatottak 3 százaléka ker es 2500 eurónak (500600 ezer forintnak) megfelelő vagy annál magasabb összeget. Az ingatlanárak mégis az eget ostromolják, egy zöldövözeti házért a főváros úri negyedében akár 2 millió eurót (500 millió forintot) is elkérhet a tulajdonosa. A 2004ben hiv atalba lépett konzervatívliberális kormány, amelynek tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, az utóbbi egy évben az állami források javát az uniós fölzárkózásra: a környezetvédelmi normák teljesítésére, az igazságügyi reformra, az intézmén yek, az adminisztráció felkészítésére, a lemaradások pótlására áldozta. Bogdan Olteanu, a parlament alsóházának elnöke szerint emiatt háttérbe szorultak egyes infrastrukturális beruházások. A sietséget az indokolja, hogy Romániát mindmáig fenyegeti a tagfe lvétel egyéves elhalasztásának a veszélye. A tavaly aláírt csatlakozási szerződés értelmében a tagállamok 2008. január 1re tolhatják a belépés dátumát, ha az ország nem hajtja végre a Brüsszelben föladott házi feladatokat. A román koalíció ezért sokminden t a jövő januári csatlakozás követelményeinek rendelt alá. Amikor az Európai Bizottság tavaly ősszel értékelte az ország teljesítményét, 14 piros lapot osztott ki, egyebek között az élelmiszerek nem megfelelő biztonsága, az ipari szennyezés mértéke, az á tláthatatlanul intézett közbeszerzések, a politikai, gazdasági életet átszövő korrupció miatt. Az azóta eltelt alig több mint hat hónap alatt a román kormánynak nagyrészt sikerült ledolgoznia a hátrányt, és az uniós testület ma megjelenő országjelentése 14 helyett már csak négy, súlyos aggodalomra okot adó, akár a 2007es belépést is veszélyeztető lemaradást fog fölróni a Bukarestnek. Ezúttal főként a mezőgazdaság és az adóbehajtás mulasztásai miatt kell a román kormánynak "pironkodnia", de bírálja a jelent és a romák helyzetét, az emberkereskedelem visszaszorítására tett bátortalan lépéseket, további intézkedéseket sürget a korrupció fölszámolására, az igazságszolgáltatás tökéletesítésére. Monica Macovei igazságügyminiszter, a román Helsinki Bizottság egyko ri tagja, akinek az életrajzában csupa nagybetű hirdeti, hogy PÁRTONKÍVÜLI, messziről indult, amikor a kormány tagjaként fölesküdött a független bíróságok megteremtésére, a magas hivatali korrupció elleni harcra. Ma már több "nagy halat" is föl tud mutatni a politikai elit besározódott képviselőinek felelősségre vonását évek óta hasztalan követelő Brüsszelnek. Tavaly óta kilenc parlamenti képviselő és négy jelenlegi kormánytag, köztük az egymillió eurós adócsalással gyanusított Gheorghe Copos miniszterelnökhelyettes ellen indult eljárás korrupció miatt, három honatya ellen pedig már vádat is emeltek. Adrian Nastase, a jelenleg ellenzéki szociáldemokraták exkormányfője körül február óta vizsgálódik a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság. Romániában valamenny i parlamenti képviselőnek, kormánytagnak, bírónak, ügyésznek és a több mint 100 ezer köztisztviselőnek részletes, írásos vagyonbevallást kell tennie. A kenőpénzeken, urambátyám kapcsolatokon alapuló rendszert lehetetlen néhány év alatt leépíteni, a bukare sti elszántságot mégis értékelni fogja az uniós "kormány", amikor - Bulgáriával ellentétben - a korrupció leküzdését immár nem szabja a 2007es tagfelvétele feltételének. Napi 9 millió euró - egyes számítások szerint ennyit költhetne magára Románia 20072 009 között a közösségi költségvetésből. A bukarestiek abban reménykednek, hogy a pénzből jutni fog a városrehabilitációra is, hogy aki 1015 év múlva a fővárosba látogat, valóban a "kis Párizsban" érezhesse magát. Dobolyi: ne a magyarokon verjék le
