Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-16
18 reformok, azok ugyanis kétharmados törvények módosítását igénylik - magyarázta Kumin. E zzel szemben Fekete Sándor úgy véli, ha lesz is változás, a helyzet csak rosszabbra fordul. Mint mondta, nem várható a "két szemben álló fél" viszonyában javulás. Ha a Fidesz hajlandó lenne együttműködni vagy kompromisszumkészséget mutatni bizonyos kéthar mados támogatást igénylő törvények módosításában, az a párt megítélését javíthaja, ám a politológus szerint Orbán Viktor hegemóniája miatt az ilyen szemléletváltáshoz kellő "központi akarat" hiányzik. Úgy vélte: az MDF talán tud konstruktív lenni, s nem id ológiai, hanem pragmatikus szempontok alapján mérlegelve adott esetben még támogathat is egyegy kormánypárti törvényjavaslatot. Jelentős stílusváltás várható a parlamentben a következő években - véli a politológus. Ágh Attila lapunknak ezt azzal magyaráz ta, hogy szerinte a jobboldalon egyre inkább egymással vitatkozó, vetélkedő pártok lesznek. Így időnként az egymással vitatkozó ellenzék kerülhet előtérbe az ellenzékkormány vita helyett. Ágh azt is mondta, hogy a jelentős törvényalkotási munka változtath at az Országgyűlés stílusán. A képviselőválasztás kitűzésétől a kormányalakításig terjedő időszak fontosabb dátumai 19902006 Esemény 19901994 19941998 19982002 20022006 20062010 A választás időpontjának bejelentése 1989. december 23. 1994. febr uár 4. 1998. január 30. 2001. december 15. 2006. január 19. A választás évében az Országgyűlés utolsó plenáris ülésének napja 1990. március 15. 1994. április 7. 1998. március 16. 2002. február 26. 2006. március 8. A választások I. fordulójának napja 1990. március 25. 1994. május 8. 1998. május 10. 2002. április 7. 2006. április 9. A választások II. fordulójának napja 1990. április 8. 1994. május 29. 1998. május 24. 2002. április 21. 2006. április 23. A választások végleges eredményének bejelentése 1990. máj us 15. 1994. június 16. 1998. június 2. 2002. május 6. 2006. május 10. Az Országgyűlés alakuló ülése 1990. május 23. 1994. június 28. 1998. június 18. 2002. május 15. 2006. május 16. A köztársasági elnök által felkérés (megbízás) a kormányalakításra - 1994. június 6. 1998. június 2. - - A köztársasági elnök javaslat tétele a miniszterelnök személyére 1990. május 3. 1994. június 28. 1998. június 18. 2002. május 15. várhatóan 2006. május 16. Az Országgyűlés bizottságainak megalakulása 1990. május 3. 1994. június 28. 1998. június 25. 2002. május 16. A miniszterjelöltek bizott sági meghallgatása 1990. május 15., 2122. 1994. július 1515. 1998. június 30.júl. 1. 2002. május 2224. A kormányprogram vitája 1990. május 2223. 1994. július 1515. 1998. július 23. és 6. 2002. május 2425. A kormányprogram elfogadása, a minisztere lnök megválasztása (eskütétele) 1990. május 23. 1994. július 15. 1998. július 6. 2002. május 27. A kormány megalakulása (eskütétele) 1990. május 23. 1994. július 15. 1998. július 8. 2002. május 27. A választásoktól a kormányalakításig Célszerű lenne jogilag egyértelműen rendezni a választásoktól a kormányalakításig terjedő időszakot - mondta lapunknak Lövétei István, hiszen számos dolgot nem szabályoz a törvény, bár az ötödik választás után a szokások már kialakultak. Az alkotmányjogász szerint az alapelv az, hogy a köztársaság egyetlen pillanatig se maradjon törvényesen működő parlament és kormány nélkül. Ilyen probléma, hogy az államfőt határidő köti az új parlament összehívásában: az alakuló ülést a választást követő egy hónapon bel ül kell összehívnia. Lövétei és számos alkotmányjogász értelemszerűnek tartja - bár ez nem szerepel a törvényben - hogy az új parlament összehívásáig az egy hónapot valamennyi választásokkal kapcsolatos panasz elbírálása után, a hivatalos eredményhirdetést ől kellene számítani. Idén épp a tisztázatlan helyzet miatt - bár végül nem kellett Kecskeméten megismételni a választást - veszélybe került a mai alakuló ülés időpontja. A következő jogilag nem rendezett kérdés a frakciók megalakítása. 1998ig az volt a s zabály, hogy legkevesebb 15 képviselő szükséges az önálló frakció alakításához. Ezt a jogszabályt - annak kapcsán, hogy 1998ban 15nél kevesebb képviselővel jutott a MIÉP a parlamentbe , az Alkotmánybíróság "felülírta". De csak annyit mondott ki, hogy fr akciót alapíthat minden olyan párt, amelyik pártlistán az öt százalékos küszöböt átlépte - annyi
