Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-16
14 - Éppen a regionális politikák kapcsán hangzik el gyakran, hogy Románia arra sem képes, hogy uniós pénzeket hívjon le. - A regionális politikák valóban könnyen hozzáfér hető anyagi támogatást nyújtanak az önkormányzatok számára, de nem csak arra vonatkoznak, hogy uniós pénzeket hívjunk le, hanem arra, hogy fejlesztéseket hajtsunk végre. Az uniós pénzek, így a regionális politikák keretében lehívható összegek nem arra való k, hogy a helyi tanácselnök vagy polgármester szülőháza előtt közművesítsenek. Azt szolgálják, hogy Románia az Unió nagy fejlődési trendjeihez igazodjon. - A fejlesztési régiók is az uniós pénzek lehívását könnyítik meg. A megyei tanácselnökök nemrégiben ismét politikai döntést sürgettek e régiók újjászervezéséről. Miért nem születik meg ez a döntés? - Tudok az igényről, de arról nem, hogy ezt a megyei önkormányzatok írásban is benyújtották volna. Mi a régiók átszervezéséhez nekifogtunk, óriási belpolitik ai botrány lett belőle, és az az egyezség született, hogy a kérdést nem bolygatjuk a csatlakozásig. A régiók átszervezése a kormányprogramban is szerepel. A korábbi integrációs miniszter egyenesen tagadta, amikor ezt feszegettem. A jelenlegi tárcavezető, Anca Boagiu elismeri, hogy ez a kormányprogram része, de kijelentette: "a kormányprogramot akkor léptetjük életbe, amikor időszerű." Amúgy az önkormányzatok igénye jogos: a régiók rosszak, úgy, ahogy vannak. Jelenleg úgy működnek, hogy a nyolc regionális fejlesztési ügynökség igazgatói vezényelnek, a megyei önkormányzatok pedig halk szavú bólogatójánosok. - Brüsszeli elvárás az uniós joganyag lefordítása is. Hol tart most ez a folyamat? - Valóban adott egy kvóta, amit a csatlakozásig le kell fordítani ahh oz, hogy az ország nyelve hivatalossá váljon az Európai Unióban. A fordítás ütemével nincs különösebb gond, a kvótát teljesítjük, hiszen nemzeti érdekről van szó. Inkább az a probléma, hogy a már lefordított joganyag nem hozzáférhető. Államtitkárként én ho zzáférhetek, de nem készült olyan nyilvános adatbázis, mint amilyen például Magyarországon az igazságügyi minisztériumnak van. - Hol tart az uniós tájékoztatási kampány? Több bírálat szól arról, hogy az állampolgárokat tájékozatlanul éri a csatlakozás. - A minisztériumban mindenki nagyon jól tudja - és ingerültek, ha ezt hangoztatom , hogy Magyarország például sokkal több pénzt fordított erre a célra. Nálunk a kampány inkább akciójellegű. Látványos szemináriumokat szervezünk Bukarestben és a nagyobb város okban, berendeljük a megyei tanácselnököket, a prefektusokat, beül a miniszter, fényképezik, ezzel letudtuk a feladatot. Nyoma sincs a beharangozott több tízezer tájékoztató kiadványnak, még a meglévő információkat sem szívesen kommunikálják ki. Ez különbe n nem csak a tárca hibája. Az egész hazai közigazgatási rendszert titkolózás jellemzi. vissza Ma megalakul az új parlament - Gyurcsány továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem beszél Világgazdaság 2006. május 16. Szerző: T üske Erika Alakuló ülés. Ma tartja alakuló ülését az új parlament, amelyen a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Sólyom László Gyurcsány Ferenc nevét terjeszti elő a posztra, a kormányfőjelölt fel is szólal az ülésen. A kormán y élén ügyvezető lesz az új kabinet felállásáig. A napirend egyébként az előre meghatározott keretek szerint zajlik majd. Elsőként az államfő bejelenti a megbízólevelek átvételét, majd az ülés vezetését átveszi a korelnök, munkáját a korjegyzők segítik. Az egybegyűltek meghallgatják az OVBelnök és a belügyminiszter beszámolóját a választások lebonyolításáról, majd sor kerül a mandátumok igazolására. Ezt követően tesznek esküt a képviselők, bejelentik a frakciók megalakítását, vezetőik nevét, s megválasztjá k az Országgyűlés tisztségviselőit. Az MSZP Szili Katalint jelölte a házelnöki posztra, róla is döntenek, miként a két alelnökről is; az SZDSZ Világosi Gábort, a Fidesz Áder Jánost delegálta. Később újabb alelnököket állítanának be a frakciók, ám számukról nem tudtak megegyezni. Nem kizárt, hogy akár hat főre is felduzzaszthatják számukat. Nem döntenek ma a képviselők a bizottsági struktúráról, hiányzik ugyanis ehhez a kormánypárti előterjesztés, mert nem ismert még a kormány szerkezete. A parlamenti frakci ók abban már egyetértenek, hogy ésszerűsíteni kell a bizottsági rendszert, kevesebb állandó bizottságra lenne szükség, kevesebb bizottsági helyre, ám mindez politikai alku kérdése. Mindenesetre a struktúráról döntenie kell a parlamentnek; így a jelenlegi t ervek szerint körülbelül két hét múlva újra találkoznak a képviselők, s szavaznak erről, valamint a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényről is.