Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-16
6 hasonló cipőben. Soha korábban nem jutott be a parlamentbe annyi helyi vezető (például polgármester), mint idén. Nagy visszatérő is van: Boross Péter exminiszterelnök nyolc év után ismét képviselő lesz, de visszatér a szintúgy MDFes Katona Kálmán is. A legutóbbi vérfrissítés eredményeként minden korábbinál több "honanya" tagja a parlamentnek: mintegy 10 százaléknyi. Az emancipáci ó problematikájára nézve beszédes módon a baloldalon kétszer annyi a női képviselő, mint a Fideszben. A "képviselői korfa" is némiképp átalakult: a harmincasok, negyvenesek száma közel 60nal csökkent az előző testület belső arányaihoz képest, ezenközben a z ötvenes éveikben járó képviselők közel ugyanennyivel többen lettek, a hatvanasok száma harmadával nőtt, a hetven év felettiek létszáma megduplázódott, igaz, ez utóbbi mindössze tíz képviselőt jelent. Minthogy a huszonévesek jelenléte továbbra is elenyész ő a parlamentben, az átlagéletkor így valahol 45 és 50 év között van, amit nehéz volna az évek óta szajkózott fiatalítási szólamok hitelességeként értékelni. A rengeteg új arc beemelése végül egy öregedő parlamentet eredményezett. A korelnök ismét "fiatal demokrata" (a 85 éves Horváth János), míg az MSZP adja a testület legfiatalabb tagját, az 1983as születésű Nagy László személyében. A felsőfokú végzettség ugyan nem kritériuma a képviselővé válásnak, a feltűnő aluliskolázottság mégis ritka a parlamentbe n; a képviselők döntő többsége ezúttal is diplomás. Míg az első szabadon választott Országgyűlésben az íróasztal feletti vitákon edződött filoszok (leginkább történészek) domináltak, az Orbánérában pedig (esetenként friss diplomás) jogászok lepték el a Há zat, a 2006os kép talán ez idáig a legszínesebb: a kétkezi szakitól az akadémikusig terjed a spektrum. Bár volt idő, amikor Orbán Viktor önnön habitusát jellemezve mérnökemberként definiálta magát, ki a lélek potmétereinek finomhangolására a legalkalmasab b, a szocialista frakcióban mégis kétszer annyi a mérnök végzettségű politikus, mint a Fideszében. Közgazdászokkal is jobban áll a baloldal, és a koalíció a parlament egyötödét kitevő jogvégzettek körében is ráver az ellenzékre. A politikusi végzettségekbe n a baloldal tűnik erősebbnek - bár nem tudni, hogy pontosan mi is következhet ebből, mint ahogyan arra sem létezik életképes szabály, hogy reál vagy humán irányultsággal válike valakiből jobb politikus. Mindenesetre praktizáló lelkészből kétszer annyi ül a jobboldali patkóban (ami ez esetben plusz egy főt jelent), és sportolókban is erősebbek a konzervatívok, bár kézilabdaedzőjük a szocialistáknak van. Orvosok terén is a polgári blokk áll kicsivel jobban, igaz, "főorvosukat" (Mikola Istvánt) a kampány óta valósággal rejtegetik. A legcifrább polgári foglalkozásért folyó képzeletbeli versenyben kiegyenlítettnek mondhatók a pozíciók. A Fideszben van például helyi bábszínházalapító (Vígh László), és neves operaénekes (Gulyás Dénes). A csárdatulajdonoson, ak i egyben vízvezetékszerelő is (Tóth Gábor) és az őt dialektikusan kiegészítő hétvégi tűzoltón (Móring József Attila) pedig már meg sem lepődünk. Az MSZPfrakcióban ül haltenyésztő (Orosz Sándor) és valamikori nyomdász (Filló Pál), de a legmagasabb labdát kétségtelenül Alexa György adja fel, aki korábban a Vidám Park reklámfőnökeként ténykedett. A legkisebb lemorzsolódás és a legkevesebb rendszerváltó politikus, a legtöbb nő és települési vezető, a legmagasabb posztokon debütálók és a legmeglepőbb kiesők - érdekes mindez, de a legérdemibb kérdésre még késik a válasz: vajon tényleg ez lesze a legutolsó 386 fős Országgyűlés? A távozók spóroltak az Országgyűlésnek A T. Ház személyes büdzséjét szeretné megkurtítani az új kormány. Ez persze akkor lehetne i gazán érzékletes, ha csökkenne a honatyák, illetve az általuk foglalkoztatott tanácsadók és titkárnők száma. Az Országgyűlés ugyanis még a szűkített bizottsági rendszerben is évente összesen mintegy egymilliárd forintot költ a képviselők alapilletményére. A bizottsági elnökök - legföljebb 15 grémiumot feltételezve - éves tiszteletdíja együttesen 40 millió forintra taksálható, az alelnököké 32 millió forintra. Ha egy képviselő csak egy bizottsági tagságért részesül különjuttatásban, úgy a tagok összesen körü lbelül évi 410 millió forintot vehetnek fel. A honatyákat irányító négy frakcióvezető kiegészítő juttatása évente mintegy 13 millió forintra rúg, helyetteseiket (képviselőcsoportonként hárommal kalkulálva) együttesen hozzávetőleg 32 millió forint pluszjöve delem illeti meg. Általában a képviselők búcsúztatása sem olcsó mulatság - a távozó honatyák hat havi illetményükre jogosultak, fejenként átlagosan mintegy 1,6 millió forintra. Az Országgyűlés Hivatala - az előző ciklusok tapasztalatai alapján - úgy kalk ulált: 200 képviselő válik meg a Tisztelt Háztól. Ezt mintegy egymilliárd forintból fedezték volna (a képviselőik, alkalmazottaik kielégítése, illetve az új honatyák "felszerelése", a frakcióhelyiségek rendbetétele). Az
