Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-15
13 Bugár megemlékezett arról is, hogy a Magyar Koalíció Pártja nyolc évvel ezelőtt alakult meg a korábbi három magyar párt egyesítésével, „kiderült, választóink érdekeit így, egységesen tudjuk jobban képviselni. És kor mányzati szerepvállalással, nem pedig ellenzéki pozícióban”. Bugár ezen tapasztalat alapján jelentette ki, a párt vezetőinek a célja olyan eredményt elérni a választásokon, hogy az MKP megkerülhetetlen legyen az új kormánykoalíció kialakításakor. A kongres szuson elhangzott: a választásokig hátramaradt öt hét legfontosabb teendője meggyőzni az MKP választóit, hogy járuljanak az urnákhoz június 17én. Távolmaradásukkal ugyanis lemondanak arról, hogy valós képviseletük legyen a hatalomgyakorlásban, „mert DélS zlovákia és az ott élő magyarság gondjait egyetlen más párt sem vállalja, s nem is akarja megoldani”. vissza Paroubek példaképe Benes − Szociáldemokrata – kommunista együttműködés? 2006. május 15. (9. oldal) Somogyi Mátyás A Cseh Szociáldemokrata Párt kongresszusa szombaton Jirí Paroubek kormányfőt megválasztotta a párt elnökévé, ami annyit jelent, hogy baloldali választási győzelem esetén a jelenlegi miniszterelnök folytathatja a kormányzást. Paroubek a küldöttek előtt megi smételte a pártvezetés korábbi ígéretét: ha a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) nem szerezné meg a voksok 30 százalékát júniusban, akkor vezetői bizalmi szavazást kezdeményeznek. Sőt, tette hozzá, elképzelhető még az ellenzéki szerep is. Az újdonsült párte lnök megválasztása után hangoztatta, fő céljának a választási győzelmet s – amint fogalmazott – az „úri koalíció”, azaz a Polgári Demokrata Párt (ODS), a KDU – Csehszlovák Néppárt (KDU – CSL) és a Zöldek Pártja (SZ) alkotta szövetség szétverését tartja. A kong resszus határozatot fogadott el, amely megtiltja a pártnak, hogy a választások után koalíciót kössön a kommunista párttal. Ugyanakkor Milos Zeman volt pártelnök és kormányfő felszólalásában a szocdem – ODS nagykoalíciótól óvta a pártot, s kifejtette, jó mego ldás lenne, ha választási győzelem esetén a CSSD kisebbségi kormányt alakítana, ahelyett hogy megbízhatatlan „törpe” pártokkal közösködne. Szakértők szerint éppen ebben rejlik a CSSD kétarcúsága: kifelé elutasítja a szociáldemokrata – kommunista koalíciót, d e a parlamentben a kommunistákkal együtt szavaz fontos törvényekről. Jelzésértékű, hogy a szociáldemokrata kongresszus utáni napon Vojtech Filip, a Cseh – Morva Kommunista Párt (KSCM) elnöke be is jelentette: pártja kész szociáldemokrata kisebbségi kormány t olerálására. Az új pártelnök, aki egy szombaton megjelent interjúban elmondta, hogy politikai példaképének Edvard Benes egykori köztársasági elnököt tekinti, elhatározta, hogy 17 ezerről 40 ezerre növeli pártja tagságának létszámát, főként a fiatalabb nemz edék soraiból. A legfrissebb felmérések szerint a két baloldali párt veszített eddigi támogatottságából. Továbbra is az ODS a befutó, elérte a 29 százalékos támogatottságot, miközben a szocdemek a voksok 22,8 százalékára, a kommunisták a 16,7 százalékára s zámíthatnak. A kereszténydemokraták preferenciái meghaladják a 11 százalékot, a zöldeké 10 százalék körül mozognak. vissza Koalíciós ultimátum Kostunicának 2006. máju s 15. (9. oldal) Sebestyén Imre Mint várható is volt, Ratko Mladics hágai kiszolgáltatásának belgrádi elszabotálása nem maradt következmények nélkül a szerbiai politikai életben. A uniós tárgyalások felfüggesztése – ez volt a brüsszeli válasz a Kostunicakormány időhúzására – kis híján felbomlasztotta a szerbiai hatalmi koalíciót. Miroljub Labusz, a G17 Plusz elnöke – aki az EU lépését követően tüstént lemondott kormányfőhelyettesi posztjáról – azt szerette volna, ha pártja kilép a kormányból, hogy a Kos tunicakabinet bukását követően előre hozott választásokkal segítsenek hatalomra egy tetteiben is Európapárti kabinetet. A G17 Plusz főbizottságának szombati maratoni ülésén azonban nagy többséggel vetették el Labusz javaslatát, s a G17 Plusz miniszterei maradnak a kormányban. Labusznak ezt követően nem volt más választása, mint lemondani pártelnöki tisztségéről is. A pártvezetést alelnökként Mladjan Dinkics pénzügyminiszter vette át. Ő a párton belüli erőpróba győztese. A G17 Plusz azonban csak szeptember végéig támogatja a kormányt, akkor látja meg, hogy kiszolgáltatjáke Ratko Mladicsot, s folytatódhatnake a stabilizációs és társulási tárgyalások. Ha nem, akkor a G17es miniszterek
