Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-15
11 közösség egésze levelek, nyilatk ozatok útján, aláírások gyűjtésével, Nobeldíjas professzorok levelével arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot: a jövő héten kiadandó országjelentésében foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek joga van anyanye lvi, államilag támogatott felsőoktatásra” – fejtette ki. A nyilatkozat azt a sokéves munkát teszi tönkre, amelyet az erdélyi magyar közösség egésze az RMDSZtől kezdve a legkisebb civil szervezetig végzett – hangsúlyozta. A Bolyai Kezdeményező Bizottság sz erint a szocialista politikust félrevezették a román egyetemi vezetőkkel kollaboráló magyar rektorhelyettesek, hiszen nem számoltak be arról, hogy az oktatók döntő többsége által szorgalmazott magyar karok és tanszékek létrehozását az egyetem döntéshozó fó rumai rendre elutasítják, hogy a magyar tagozatnak nincs semmilyen autonómiája, a nekik szánt román állami különjuttatások pedig elvesznek az egyetem költségvetésében. A magyar diákok az egyetemi ügyintézésben nem használhatják anyanyelvüket, egy kérvényt sem lehet magyarul beadni, az okleveleket is csak románul állítják ki. Dobolyi Alexandra álláspontja az egyetem kérdésében annál inkább meglepő – állítják – , mert pártja, a Magyar Szocialista Párt két hónapja nyilatkozatot adott ki, amelyben kiáll az önáll ó romániai magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem újraindítása mellett. A látogatás különben elérte célját: brüsszeli körökből kiszivárgott információk szerint a holnap nyilvánosságra kerülő, negyvenoldalas Romániaországjelentésben egyetlen sor sem lesz a z erdélyi magyarságról. vissza Lukács Csaba Etnikai békéltetés Erdélyben − Bukarest kormánystratégiával feledtetné a Hadréven történt romapogromot 2006. május 15. (10. oldal) Rostás Szabolcs Közösségépítő stratégiát dolgo zott ki a román kormány a Maros megyei Hadréven élő nemzetiségek békés együttélésének elősegítésére; az erdélyi település 13 évvel ezelőtt véres etnikai konfliktus színtere volt. A romaprogramra épülő tervet a civil szervezetek is üdvözölték, akadnak azonb an politikusok, akik újabb konfliktusforrást vélnek felfedezni az egymillió eurós projekt mögött. Elsősorban a helyi roma közösség tagjainak a társadalomba való beilleszkedését célozza a Tariceanukabinet által nemrég elfogadott hadrévi akcióterv, megvaló sítása viszont egyaránt feltételezi a román és a magyar lakosok, valamint a helyi hatóságok bevonását. A romaügyekért felelős bukaresti kormányhivatal és a számos romániai civil szervezet által kidolgozott közösségépítő program költségvetése egymillió euró – ekkora összeget még soha nem fordítottak az országban a cigány közösségre – , futamideje pedig három év. Ez idő alatt kívánják integrálni az erdélyi település néhány száz fős roma közösségét a hadrévi szociális, gazdasági, kulturális és oktatási életbe, ismertetve a lakossággal a kisebbségekre, az etnikai diszkriminációra vonatkozó jogszabályokat. A projekt szerint vegyes, román, roma és magyar csendőrökből, rendőrökből álló járőralakulatot alapítanak a faluban, a helyi iskolában – amelyet a helyi óvodáva l együtt korszerűsítenek – roma nyelvoktatás folyna, sőt bevezetik a tananyagba az emberi jogok, valamint a romák szegregációjának, hátrányos megkülönböztetésének megelőzését szolgáló ismeretek oktatását is. A térség gazdasági fejlesztése érdekében szakkép esítő tanfolyamokat tartanak a lakosoknak, akiknek kisfarm, tejfeldolgozó üzem, asztalosműhely, zöldségtermesztésre alkalmas melegház létesítésével adnának munkát, emellett bővítik és korszerűsítik az egészségügyi ellátást is. Felújítják a közutakat, a köz világítást a faluban, és új lakásokat is építenek. A többnemzetiségű hadrévi közösség közreműködésével kigondolt programmal a bukaresti kormány tulajdonképpen a strasbourgi emberjogi bíróság előtt 2005ben vállalt kötelezettségének tesz eleget. A nemzetköz i fórum azzal a feltétellel vette tudomásul a román állam és az 1993ban történt hadrévi romapogrom áldozatai között született peren kívüli megegyezést, hogy Románia határozott és konkrét intézkedéseket foganatosít a diszkrimináció beszüntetése, a romák tá rsadalmi beilleszkedése érdekében. Tizenhárom évvel ezelőtt Hadréven utcai összeszólalkozás miatt robbant ki véres incidens, amelynek során négyen életüket vesztették, többen pedig megsebesültek. Miután a verekedés során roma fiatalok halálosan megszúrtak egy román nemzetiségű férfit, a felbőszült többségi lakosság felperzselte a cigánysort, három romát meglincselt. A hadrévi romák a marosvásárhelyi Pro Európa Liga segítségével Strasbourghoz fordultak, közülük 18 család peren kívül megegyezett a román állam mal, amely ezáltal összesen 262 ezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte magát, hét „kibékíthetetlen” családnak pedig 11 és 95 ezer euró közötti kártérítést ítélt meg a nemzetközi bíróság. Haller István, az emberjogvédő szervezetnek a romapogrommal beha tóan foglalkozó társelnöke lapunknak elmondta, a
