Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-15
6 Ennek a válságnak a kialakulásában szerepet játszott az is, hogy a parlamentnek viszonylag jelentéktelenebb lett a szerepe. Ebben Markó szerint egye s kormánytagok épp úgy felelősek, mint maga Traian Basescu államelnök, de maga a törvényhozó testület is mindent megtesz önmaga kompromittálására. Márpedig az RMDSZ a parlamenti demokrácia jó működését szeretné, azt hogy e testület tagolt legyen. Az a jele nség, miszerint a soraiban különféle háttérmegegyezések, időleges szövetségek és egyezségek köttetnek, nem Nyugat, hanem inkább Kelet felé nyomja ezt a parlamentet - vélte Markó Béla. Az európai integrációról szólva a politikus elmondta: az "integrác iós bizonyosság" május 16ig, az országjelentés nyilvánosságra hozataláig nem lesz teljes. Felhívta a figyelmet a belügyi területet érintő legfontosabb feladatokra, így a határellenőrzésre, a határbiztonságra és a rendőrség átszervezésére. Az igazságüg y szférájában úgy vélte, hogy inkább csak a felszínen sikerült mozogni, a rendszer egészének a reformja még várat magára. A román állampolgár még mindig nem bízik az igazságszolgáltatásban - tette hozzá. A korrupció elleni harc pedig ma még inkább arra kor látozódik, hogy "példát statuáljon", holott e jelenség fő okait kellene feltárni és felszámolni - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Markó ezzel kapcsolatban kifejtette azt is, hogy a korrupció elleni hatékony küzdelem során nem szabad túlzott mértékben és kizárólag a rendőrállami módszerekre hagyatkozni. Az RMDSZ ellenzi, hogy például a titkosszolgálatok hatáskörét a jelenleginél is nagyobb mértékben bővítsék. Markó ismét elmondta korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint a magyarországi választ ások után az RMDSZ a megalakítandó magyar kormánnyal szeretne minél hatékonyabb együttműködést kialakítani, az összes magyarországi párttal fenntartani a kapcsolatot. Mielőbb hozzá kell látni a második közös románmagyar kormányülés megszervezéséhez - tett e hozzá. A magyarmagyar kapcsolatokról szólva elmondta: a határon túli magyarság támogatási rendszerének változatlanul a szülőföldön való boldogulást kell szolgálnia. Hiszen Magyarországnak is érdeke, hogy a határain túl erős és befolyásos magyar köz össégek létezzenek. A szülőföldön való boldogulás feltétele pedig az, hogy ezek a közösségek korszerűek, európaiak és versenyképesek legyenek - mondta Markó Béla, hozzátéve: az erdélyi magyarság számára nagy esélyt jelent Románia európai uniós csatlakozása . vissza Ján Slota egy "magyar vereség emlékére" állított monumentális lovas szobrot Zsolnán Pozsony, 2006. május 12., péntek (MTI) - Egy nem pontosított "magyar honvédek feletti szlovák győzelem" állítólagos helyszínén állítatott monumentális lovas szobrot Zsolnán (Zilina) Ján Slota, a város zsigeri magyarellenességéről ismert polgármestere, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a XIX. századi szlovák nemzetébresztőnek, Jozef Miroslav Hurbannak. "Ludovít Stúr mellett Hurbannak is köszönhető, hogy ma szlovákul beszélünk, hogy hitelesen megerősíthettük (szlovák) nemzetiségünket, alkalmasságunkat a saját államiságunkra" - jelentette ki a négy és fél tonnás bronz lovas szobrot leleplező Ivan Gasparovic államfő a pénteki ün nepségen. Több szlovák lap korábban már nem kevés iróniával írt Slota "nagyzási hóbortjairól." Úgy tudni, hogy a forgalmas útkereszteződés közepén felállított "megaszobor" Szlovákia első lovas szobra, s hogy az a történelmi személyiség, akinek alakját mintázza, annakidején "barmoknak nevezte a zsolnaiakat" - emlékeztetett Hurban egykori szavaira a Plus 7 dní. A legnagyobb példányszámban megjelenő szlovák képes hetilap már előzetesen képes helyszíni riportban számolt be az eredeti költségekhez képest meghatszorozódott, 28 millió koronába került emlékmű telepítésének körülményeiről. Az egyik képen a monumentális szobor még fej és a kivont kardot tartó kar nélkül látható, egy másik fénykép viszont már a "becsomagolt" és eggyé hegesztett szobrot ábrázolj a. A négyöt méter magas lovas szobor mögött egy még magasabb, betonból épült szlovák jelkép, a hármas halom és a kettős kereszt látható. A lap ugyanakkor egy hulladékgyűjtőben lefotózta a szlovák nemzeti mozgalmak vezéralakjának számító Ludovít Stúr szintén monumentális, hat milliós költséggel alig néhány éve - szintén Slota kezdeményezésére felállított - életnagyságot jócskán meghaladó egészalakos bronzszobrát, melynek eredeti helyén, Zsolna főterén Slota bevásárlóközpont építését engedélyezte, ezért Stúr szobrát le kellett bontani. A pénteki szoboravatóról beszámoló TASR hírügynökség jelentése szerint a szlovák történelem nagyságait méltató avatóbeszédében a szlovák államfő azt mondta: "Ha ők nem lettek volna, talán már mi sem lennénk." Slot a, aki szerint a honfoglaló magyarok a szlovák anyák hasából karddal forgatták ki a csecsemőket, s aki már arra is buzdította a híveit, hogy "üljetek harckocsira és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet" - a szobor kapcsán elhangzott bírálatokra válaszolva közönséges gyalázkodóknak nevezte azokat, akik a szobor 28 milliós költségeit bírálták és kritikusan észrevételezték, hogy a kolosszust egy forgalmas útkereszteződésben állították fel. A szobor azért itt áll, mert "hiteles akartam lenni, hiszen pontosan e zeken a helyeken szenvedtek vereséget a magyar honvédek" - hangoztatta.
