Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-13
11 karibi országok együtt a világ negyedét alkotják, és e jelentős potenciál együttműködésében kiegyensúlyozottságra, kompromisszumokra, de határozottságra és bátorságra is szükség van – mondta. A találkozó plenáris ülésén jelen volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, a bécsi nyilatkozat kidolgozásában pedig Somogyi F erenc vett részt. A külügyminiszter az MTInek nyilatkozva elmondta, hogy Magyarországnak hagyományosan jó kapcsolatai vannak DélAmerika országaival, de a gazdasági együttműködés mutatói igen szerények. A kereskedelmi kapcsolatokon sokat lendíthet, hogy M exikó és Chile is társulási egyezményt kötött az EUval. Ez szabad kereskedelmi lehetőséget biztosít nekik, s a kedvező hatás a magyar kereskedelmi forgalomban is tükröződik. Somogyi Ferenc szerint azonban a nagy földrajzi távolság és a rendelkezésre álló, meglehetősen korlátozott magyar pénzügyi források miatt nem lehet robbanásszerű fejlődésre számítani. vissza Kifelejtett romániai magyarok? Magyar Nemzet 2006. május 13. Szerző: György Zsombor Brüsszeli körökből tegnap kiszivárgott információk szerint nem tesz utalást a május 16i országjelentésében az Európai Bizottság a romániai magyarságról. A jelentéstervezet kisebbségekről szóló, mindössze 18 soros részében csak a romákról esik szó, akiknek a helyzete a szöveg szeri nt továbbra sem megnyugtató. Mint a tervezetből kitűnik, továbbra is jellemzők a cigányokkal szembeni rendőri túlkapások, az egészségügyben és munkaerőpiacon diszkrimináció tapasztalható. Mint arról korábban beszámoltunk, a magyar kisebbséget többek közö tt az oktatás terén érő hátrányok, vagy éppen az egyházi ingatlanok és a választási törvény körüli visszásságok miatt Olli Rehn bővítési biztos több ezer levelet kapott, melynek szerzői kérték, a bizottság tegyen említést a magyarság problémáiról. A finn s zármazású politikus már korábban is úgy fogalmazott, hogy ha problémák vannak, akkor azt az RMDSZ vesse fel a román kormánynak. A negyvenoldalas jelentéstervezet más területeken ugyanakkor kritikusan fogalmaz Bukaresttel szemben, ám úgy tudni, mindezek ell enére kedden Románia és Bulgária is zöld utat kap a 2007es csatlakozáshoz. * A Románia felkészültségéről szóló jelentés készítői a jelek szerint az emberi jogi kérdésekre fokuszálnak, így például megjegyzik: a gyermekvédelem terén történtek előrelépések, a pszichiátriai intézmények állapota viszont továbbra is aggasztó. A bizottság szerint fel kell gyorsítani az adminisztrációs reformot, folytatni kell a korrupció viszszaszorításáért tett intézkedéseket. Brüsszeli illetékesek egyelőre semmilyen forgatóköny vet sem kívánnak megerősíteni. Ettől függetlenül valószínűnek tűnik, hogy kedden mindkét ország kedvező értékelést kap, fontos kitételekkel. Ilyen lehet például az uniós források átmeneti blokkolása és egyéb, a jelenlegi engedékenységen szigorító lépés kil átásba helyezése. Brüsszeli körökben Romániát tartják felkészültebbnek, lévén Bulgária nem tette meg a szükséges lépéseket a mindent átható korrupció felszámolására. Az elemzők azonban egyetértenek abban, hogy a két ország sorsának különválasztása, netán m indkettejük csatlakozásának 2008ra halasztása komoly feszültségeket gerjesztene a közösségben. José Manuel Barroso bizottsági elnök úgy vélte, 2009 júniusára lehet kész az EU alkotmánya. vissza Latinamerikai lecke Bécsb en - Gyurcsány is aláírja a szociális intézmények védelmét célzó záródokumentumot Magyar Nemzet 2006. május 13. Az Európa több részén, különösen az új demokráciákban elfeledett szociálpolitika újragondolása állt tegnap az Európai Unió, valamint a latina merikai térség állam- és kormányfőinek bécsi csúcstalálkozójának a középpontjában. A kérdésnek külön jelentőséget ad, hogy DélAmerikában és a karibi térségben immár az állam megerősítését tekintik legfőbb célnak, a kiadások jelentős részét pedig a szoci ális intézkedésekre, többek között az oktatás és az egészségügy támogatására fordítják. Teszik ezt annak ellenére is, hogy az állam szerepének megerősítése és bevételeinek növelése gyakran váltja ki a külföldi befektetők rosszallását. Mint egy, az unió sor os osztrák elnöksége által kiadott dokumentum fogalmaz: a latinamerikai országok többsége számára most a szociális
