Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-13
7 döntés hogyan érinti a társadalom meghatározott rétegét. A nyugati szóhasználatban pedig éppenséggel az került el őtérbe, hogy az "érintettek" hogyan reagálnak a politikai döntésekre és azok következményeire. A hazai kormányzati döntések eredménytelensége jórészt abban gyökerezik, hogy az érintettek nem fogadták el a döntéseket, és nem támogatták azok végrehajtását. E llenkezőleg, mivel nem vonták be őket az előkészítésbe és a végrehajtásba, az érintettek többnyire partizánháborút vívtak a rosszul előkészített és a minisztériumok háborújában kínkeservesen kialakított döntésekkel szemben. A hiányzó eredményesség, az al acsony hatékonyság és a rossz hatásosság mind ránk zúdul, ha a rendszerváltás kormányainak tevékenységét vizsgáljuk. Mindmind visszavezethető azonban a túlcentralizált államra és az állandóan elodázott decentralizációra, ami államreformmá, valósággal máso dik rendszerváltássá állhatott volna össze, ha kormányaink 1998 után nem halogatják az érdemi reformokat. A közigazgatási reform igazi nagy kalandja ugyanis a mindenható állam lebontása a regionalizálás révén, amit egyre jobban sürget, és egyre nehezebbé i s tesz az ország növekvő területi polarizációja és a "szegénység szigeteinek" komor árnya az ország térképén. A területi polarizációt illetően "elsők" vagyunk az EUban, mivel 2005ben a főváros a Középmagyarországi Régióval az egy főre eső GDPben az ors zágos átlag dupláját érte el, míg a két legszegényebb régió, ÉszakMagyarország és ÉszakAlföld az országos átlag 64 százalékára csúszott vissza. A területi szakadék felszámolásához nem elég a mindenható állam gondoskodása, sőt éppen azért jutottunk ide, mert a túlcentralizált állam nem volt képes a helyiregionális fejlesztési lehetőségek felszabadítására. Választott önkormányzati régiók kellenek, önálló és legitim döntéshozatallal, amelyet a regionális gyűlés képvisel és a regionális kormányzat testesít meg. Az EU nem az országot, hanem a régiót tekinti a versenyképesség egységének és a Strukturális Alapokból megszerezhető támogatás legfőbb címzettjének, ezért a "megyebarát" és többpólusú régió megteremtése a 2006 és 2010 közötti kormányzati ciklus fő fe ladata, amelyet egy 2008as regionális választás vezethet be. Történelmi válaszút előtt állunk. Egy nagy döntésre, átfogó reformcsomagra van szükségünk, ami az 1989as első reformhullám örököseként második reformhullámnak tekinthető. De ezt a reformcsom agot nem egyszerre kell bevezetni, hanem olyan reformmenetrendre kell felépíteni, ami a hazai és nemzetközi szereplők számára átlátható és betartható, vagyis tudnak alkalmazkodni hozzá. A kérdések kérdése persze az, hogy sikerüle az alkotmánymódosításhoz szükséges konszenzust elérni, és kétharmados többséget biztosítani. Az újraválasztott parlament képviselőire jelentős külső és belső nyomás van arra, hogy elfogadják a közigazgatási reformot, ezért jelenleg nagy esély van ennek a történelmi fordulatnak az elérésére. vissza Megélhetési bűnözők Szabadkán - Drogadósság miatt verték meg Dusnoki Tibort, nem azért, mert magyar Népszabadság • Tanács István • 2006. május 13. Magyarverés vagy megélhetési bűnözés? - ezt a kérd ést teszik föl a leggyakrabban a vajdasági Szabadkán elszaporodott erőszakos bűncselekmények kapcsán. Noha van etnikai vonatkozása a megtörtént eseteknek, tüzetesebben vizsgálva a helyzetet, sokkal inkább a szerbiai gazdasági és társadalmi válság hatása ma gyarázza a történteket. Az utóbbi idők legnagyobb port felvert eseménye az volt Szabadkán, amikor március 30ára virradó éjjel az utcán megtámadták Dusnoki Tibort, és egy éles tárggyal összekaszabolták az arcát. Dusnoki rendőrségi vallomásában, valamint a médiának tett nyilatkozataiban azt mondta: magyar nyelven beszélt a mobiltelefonján, amikor szerbül beszélő férfiak lefogták, több sebet ejtettek az arcán és a csuklóján. Dusnoki szerint közben azt mondták neki: felvágjuk az ereidet, és elvérzel, mint e gy kutya, mert nem érdemled meg, hogy Szerbiában élj. A sérülései nem voltak súlyosak, az elkövetők után nyomozni kezdett a rendőrség. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szabadkai rendőrfőnököt tette felelőssé a helyzet elfajulásáért. A pártelnök a vajdasági magyar médiában úgy nyilatkozott: az a cél, hogy az itt élők - a magyarok, a horvátok és az őslakos szerbek - ne érezzék magukat biztonságban, és költözzenek el. Ezt azok csinálják - állította Kasza József , akik idejöttek erre a ter ületre, és el akarják űzni az itt élőket. A rendőrség pedig azért nem lép fel hatékonyabban, mert még mindig azok vannak a rendőrség kötelékében, akik Milosevicset kiszolgálták.
