Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-03
12 Veres Béla, a z MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. május 2., kedd (MTI) - Súlyos aggodalmainak adott hangot Tabajdi Csaba (MSZP) az eddig napvilágot látott koszovói rendezési elképzelésekkel kapcsolatban az Európai Parlament külügyi bizottságának keddi ülésén B rüsszelben, ahol Martti Ahtisaari, az ENSZ koszovói különmegbízottja számolt be a tartomány státusáról folytatott tárgyalásokról. Tabajdi, a téma társjelentéstevője, az MTIhez eljuttatott MSZPtájékoztatás szerint hangsúlyozta, hogy nem lehet az albánokat kizárólag jutalmazni, a szerbeket pedig csak büntetni. Ahtisaarival szemben Tabajdi valós veszélynek tartja a szerbiai politi ka radikalizálódását, amennyiben Koszovó és várhatóan Montenegró is elveszik Szerbia számára. A nagyhatalmak Balkánpolitikájára eddig sem volt jellemző a következetesség, de egy elsietett koszovói státusdöntéssel az eddigieket egy újabb súlyos hibáva l tetéznék meg. A nagyhatalmak kettős mércéje rendkívül kontraproduktív, és súlyos igazságtalanságokhoz vezet. Tabajdi szerint igazságtalan, hogy miközben Koszovó függetlenséget kap, a Vajdaság Slobodan Milosevic volt elnök által elvett autonómiájának viss zaadásáról senki nem beszél. Tabajdi szerint bár Koszovó függetlensége elkerülhetetlennek látszik, de egy kellő körültekintés nélküli rendezés alááshatja a régió stabilitását. Ez lenne az első precedens az 1947es párizsi béke óta az európai határok m egváltoztatására. Koszovó függetlensége láncreakciót indíthat el nemcsak a Balkánon, de más régiókban is, és tovább tüzelheti a függetlenségi mozgalmakat. Tabajdi éles kritikával illette Ahtisaarit, illetve a nemzetközi összekötőcsoport tagjait, amiért figyelmen kívül hagyják a realitásokat. Hiba szerinte, hogy az összekötőcsoport eleve kizárta a tartomány megosztásának lehetőségét, miközben BoszniaHercegovina példája, a daytoni rendezés repedései megmutatták, hogy egy működő multietnikus Koszovó létre hozására nincs sok esély, a még ott élő kevés szerb is tömegesen menekül el Koszovóból. Tabajdi nehezményezte, hogy a térséget jól ismerő magyar és más környező országok szakértőit, diplomatáit nem vonják be az egyeztetésbe. Tabajdi ezzel kapcsolatban nem tartotta kielégítőnek Ahtisaari válaszát, miszerint nemsokára ellátogat a térség fővárosaiba egyeztetésre. vissza Magyarország előkelő helyen áll a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságrangsorában Párizs, 2006 . május 2., kedd (MTI/AFP/dpa/Reuters) - Előkelő helyen áll Magyarország a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadságot vizsgáló, 167 országot tartalmazó ranglistáján, amely a nemzetközi jogvédő szervezet 2005ös éves jelentését kíséri. A párizsi s zékhelyű nem kormányzati szervezetnek a Sajtószabadság Világnapja (május 3.) alkalmából közzétett éves jelentése megállapította, hogy a tavalyi esztendő volt a legtragikusabb a küldetésüket teljesítő újságírók számára az utóbbi tíz évben. A 2004ben mé g 24. Magyarország Svédországgal, ÚjZélanddal valamint Trinidad és Tobagóval osztozik a 1215. helyen a 2005. évi ranglistán. Szlovákia a 8., Csehország és Szlovénia a 910. helyen szerepel. A rangsorban közvetlenül Magyarország után Ausztria és Lettorszá g következik. Belgium és Németország Görögországgal együtt a 1820., NagyBritannia a 24., Franciaország a 30. a sorban. Az RSF saját mutatója alapján készült ranglista legalján szereplő ÉszakKoreát, Eritreát és Türkmenisztánt a szervezet "a hírek fekete lyukainak" minősíti. Ezekben az országokban nem működhet kereskedelmi média, és nem létezik a véleménynyilvánítás sza badsága - szögezi le. Akárcsak egy évvel korábban, az élbolyhoz északeurópai országok (Dánia, Finnország, Izland, Írország, Hollandia, Norvégia) és Svájc tartoznak. Az RSF rámutat, hogy lejjebb csúszott a rangsorban 2004 óta néhány nyugati ország. Az Egyesült Államok a 22.ről a 44. helyre került, és ebben elsődleges szerepet játszott a The New York Times újságírónője, Judith Miller elleni per hírforrása kiadása érdekében. A rangsort a sajtószabadság különböző kritériumaira vonatkozó kérdőív se gítségével, újságírók, újságírószervezetek, kutatók és jogászok válaszai alapján állították össze. Ismérvként szerepelt például a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlás, például az újságírók megfenyegetése vagy bántalmazása, cenzúra, házkutatás ok, illetve a sajtó jogi környezete, egyebek mellett az egyes területeken megvalósuló állami monopólium. Tíz évre visszamenőleg 2005 volt a "leggyilkosabb" a munkájukat végző újságírók számára: 63 újságírót öltek meg hivatásával összefüggésben, továbbá öt olyan személyt, akik a média munkáját segítették - olvasható a jelentésben. Legalább 807 újságírót vettek őrizetbe, fenyegettek vagy támadtak meg, és legkevesebb 1006 médiumot cenzúráztak.
